A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)

éves gyermeknek 1800 kalória értékű tápanyagra van szüksége, de csak 800 kalóriához jut. Hódmezővásárhely vonatkozásában Dietrich Lajosra46 hivatkozik, aki 409 család viszonyait vizsgálta meg. „A semmi és a kevés a gyermekek 80 százalékának ebédje.” A tanítók nem véletlenül panaszkodnak, hogy a gyermekek szellemi fejlettsége visszaesett. Az orvosok szerint annyira súlyos a helyzet, hogy az alultáplált gyermekeknek nem 6, hanem 9 éves korukban kellene elkezdeni az elemi iskolát. Felszólalása végén a képviselő leszögezte, hogy fontos lenne szociográfiai felvételeket készíteni a magyar társadalom állapotáról, továbbá a tuberkulózis elleni küzdelem során is számos feladat vár a kormányzatra. Az iskolás gyermekek kötelező tejellátásának elrendelése is enyhítene alultápláltságukon. Kozma Miklós válaszában kifejtette, hogy azt kell nézni, hogy mi van most, és mi volt ötven évvel ezelőtt ebben a kérdésben. Szerinte nincs szükség szociológiai felvételek készítésére, mert a kérdést alaposan feldolgozták.47

Ugyancsak november 27-én interpellált a belügyminiszterhez három makói ellenzéki párt — az MSZDP, a Független Kisgazdapárt és a Kossuth Párt — közös gyűlésének kormányzat általi megakadályozása tárgyában. A Csanád megyei alispán megígérte, hogy engedélyezni fogja a gyűlést, de helyettese - hivatkozva arra, hogy a rendezvény megzavarná a makói polgárok nyugalmát és a gyűlés alkalmas lenne osztály- és pártellentétek kirobbanására, és ezzel kapcsolatban a közrend és közbiztonság megbontására - megtiltotta. Takács felszólalása közben a baloldali képviselők megszálláshoz hasonlították ezt a helyzetet, míg a kormányoldal helyeselte a gyűlés betiltását. Takács képviselő szerint a betiltás hátterében a kormánypárt sorozatos vereségei állnak. Először a választók számának apasztásával (névjegyzékből való törlése), majd ennek kudarca után folyamodott a kormány az ellenzéki pártgyűlések megakadályozásához. Beszéde vége felé felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a lakosság „...ezeket a borzalmas időket csodálatos lelkierővel tűri, és nem szabad, hogy ezekben a nehéz időkben a hatóságok provokálják a népet.”

Kozma belügyminiszter válaszában közölte, hogy augusztusban a főváros kivételével 111 esetben érkezet tárcájához gyűléstartási kérelem. Ebből csak négyet nem engedélyeztek, mert ugyanarra a helyszínre és ugyanarra az időpontra kérték a gyűlésük megtartását. A főispáni értekezleten utasította a vármegyék vezetőit, hogy ne tiltsák be az ellenzéki pártok vezetőit, „mert meg vagyunk győződve arról, hogy e nélkül is mögöttünk áll az ország.” Speciális esetekben - pl. a jégkár sújtotta Békés, Csongrád és Csanád megyékben pártkülönbség nélkül meg lehet tiltani a gyűléseket. Ezt a főispánok belátására bízta. A betiltás ellen az ellenzéki pártok

Közegészségügyi Intézet, 1957-től nyugdíjazásáig az Orvostörténeti Dokumentációs Központ és a BOTE Egyetemi Könyvtárának vezetője.

46 Dietrich Lajos (1898-1950) katonatiszt, jogász, bankvezető. Hódmezővásárhelyen 1923-tól a Nemzeti Hitelintézet helyi fiókjának igazgatója, törvényhatósági bizottsági tag. 1950-ben koncepciós per vádlottjaként halálra ítélték és Budapesten kivégezték.

47 Képviselőházi napló IV. köt. 152-154.

98