A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)

fellebbezhettek volna, de nem éltek vele, és így ő sem foglalkozik az üggyel tovább. Takács nem fogadta el a miniszteri választ, mert ebben az ügyben illetékes makói kormánytisztviselők „mosták kezeiket”.48 49

December 12-én pártja vezérszónoka a családi hitbizományról és a hitbizományi törvényjavaslatáról szóló vitában. Előbb Kenéz Béla44 kormánypárti képviselőt szembesítette korábbi álláspontjával, mely szerint a hitbizományok nem közérdeket szolgálnak. Gazdasági, kulturális és népesedési szempontok vizsgálatával nem tud különbséget tenni hitbizományi és egyéb kötött birtokok és nagybirtokok között. A 100 holdnál nagyobb birtokok száma 14 250, összterületük: 7 590 000 kát. hold, vagyis Csonka-Magyarország területének közel fele. Az 500 holdnál nagyobb birtokok száma 3615, összterülete 5 millió 154 ezer kát. hold. Ebből 3 millió 800 ezer kát. hold korlátolt forgalmú birtok.

Takács szerint maga a magyar arisztokrácia a felelős azért, hogy Erdélyben a magyarság helyzete meggyengült. A magyar nagybirtokosok földjeiket a román bankoknak adták el, és nem a magyar parasztoknak. Magyarországon különösen káros az uradalmak és egyes községek összefonódása. Példaként Sövényházát említi, ahol a főbíró a Pallaviciniek uradalmi intézője, míg az adószedő és a végrehajtó bérlettel bír az uradalomban. A továbbiakban a hitbizományok kevésbé hatékony és pazarló működését érzékelteti számadatokkal, és egy rövid, történelemben tett időutazással szemlélteti, hogy a hitbizományok sem erkölcsi, sem hazafias célokat nem szolgálnak, mégis védi őket a javaslat. A védett hitbizományok között számos nem magyar, Habsburg-hű arisztokrata birtoktestei is szerepelnek. A javaslat szerinte nem alkalmas arra, hogy a főurak vagyonát a pazarlástól megóvja. A kisbir- tokokra vonatkozó hitbizomány másra nem jó, csak arra, hogy összeugrassza a birtokot megöröklő testvéreket. A magyar lakosság nyomorúságos helyzetére is kitért beszédében: a hódmezővásárhelyi Kiss Károly igazgató-tanító és orvosok kutatásaira hivatkozva beszámolt arról, hogy új betegség, a pajzsmirigyduzzadás lépett fel a hiányos táplálkozás és a gyakori éhezések miatt. A nagybirtok gazdaságtalan, és nem szolgálja munkásainak érdekeit. Példaként Dániát - ahol Magyar- országhoz képest nincs túltengő nagy- vagy törpebirtok - említi. Itt az életképes középbirtokok lehetővé teszik a munkavállalók számára a biztos megélhetést, ezzel együtt gyermekeik változatos táplálkozását és rendszeres iskoláztatását. Mivel a kormánypárti javaslat a magyar népiélektől teljesen idegen, pártjával együtt Takács nem támogatja. A javaslat védelmében Pinezich István kormánypárti képviselő reagált a Takács beszédében elhangzottakra. Tiltakozott amiatt, hogy a Takácsot nem érdekli a magyar arisztokrácia tönkrejutása. Javasolta, hogy baloldali képviselőtársa tanulmányozza Esterházy Miklós és Pál hercegek élettörténetét, és ezután mondjon ítéletet az arisztokráciáról.50

48 Képviselőházi napló, 1935-1939. IV: köt. 263-265.

49 Kenéz (Kreutzer) Béla (1874-1946) közgazdász, gazdaságpolitikus, az MTA tagja. 1907-től egyetemi tanár, 1931 és 1932 között a Károlyi Gyula-kormány kereskedelemügyi minisztere.

5,1 Képviselőházi napló, 1935-1939. IV. köt. 516-521.

99