A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége hódmezővásárhelyi fiókjának korai évei (1921-1923)
Szádeczky Lajos73 képviselő elvesztésén, és kifejezte abbéli aggodalmát is, hogy az új nemzetgyűlés egyetlen női képviselője74 szociáldemokrata, ezért nem vállalnak vele közösséget. „Csak nőket képvisel, de nem magyar nőket, mert a magyar nő nem a vörös zászlót ismeri jelvényének - ezeréves magyar szenvedéssel megszentelt jelvényeket ismer csak: a piros-fehér színt és a háromszínű lobogót.” A közgyűlés végén megállapodtak abban, hogy támogatják a helyi Stefánia Szövetséget.75 A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége egyik legkorábbi kezdeményezése volt a világháborúban elesett hősök sírjainak ápolás, de ugyanilyen lelkesedéssel támogatta azokat is, akik hazatértek a háborúból és később hazafias cselekedeteikért vitézzé avatták őket. 1922 szeptemberében három vitézzé avatott hódmezővásárhelyi férfi kapott vitézi telket (Erdős Mihály, Kovács Bálint és Szénási Imre). Ebből az alkalmából a vásárhelyi kör szeptember 10-én hangversenyt rendezett a Fekete Sas nagytermében, amelynek teljes bevételét, 66 077 koronát a Vitézi Szék rendelkezésére bocsátották.76 Október 8-án összejövetelt tartottak az Óvónőképzőben, ahol Barabás Istvánné megemlékezett az aradi vértanúkról, felolvasta a Vitézi Szék köszönőlevelét, és a központi Szövetség november 5-ére tervezett közgyűlésének meghívóját. Elhatározták, hogy november 12-én ismét ünnepélyt rendeznek, a nyomdai költségek megnövekedése miatt pedig csökkenteni fogják a Magyar Asszonyok Lapja megjelenéseit.77 A központi Szövetség november eleji közgyűlésére a vásárhelyeik közül dr. Csiky Jánosné, Szeless Jánosné, Körtvélyessy Károlyné, Csíkváry Piroska, Demeter Istvánné, özv. Incze Béniné, Dávid Manóné, Pelle Józsefné, Nagy Lászlóné, Holly Istvánné, Gáspár Gézáné, özv. Szinok Balázsné, Fáry Margit, Kokovay An- domé, Skultéthy Juliska, Barabás Istvánné és Barabás István utazott el.78 A TiszánDr. Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859-Budapest, 1935) történész, politikus. Fő kutatási területe Erdély 16-18. századi története, a székelyek és a 16-17. századi magyarlengyel kapcsolatok története. 1909-től az MTA rendes tagja. Az I. világháborúban haditudósítóként vett részt. A háború után megfosztották egyetemi tanárságától, Kolozsvárról is kiutasították. A később felszabadult Tiszántúlon, 1920 nyarán tartott ún. kiegészítő választáson, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben Hódmezővásárhely jelöltjeként indult. 1920 és 1922 között így Hódmezővásárhely II. választókerületének nemzetgyűlési képviselője volt. 1922 nyarán a szocdem Szeder Ferenccel szemben már nem tudott nyerni. In: Nemzetgyűlési Almanach, 1920-1922. A Nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai. Szerk.: VIDOR Gyula. Budapest, 1921. 136-139.; Történeti Almanach 1873-1950. 2003. 70-73. 74 Magyarország első női parlamenti képviselőjének, Slachta Margitnak a politikai pályája 1922- ben megszakadt, mert nem került be az újonnan megválasztott parlamentbe. Helyette az új nemzetgyűlés immáron második magyar női képviselője a szociáldemokrata Kéthly Anna lett. 75 A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének = MAL, 1922. június 25. II. évf. 26. szám. 1. 76 A szept. 10-iki vitézi ünnep Hódmezővásárhelyen (Csikváry Piroska) A szept. 10-iki vitézi telekbeiktatási ünnepség bevételei és kiadásai. = MAL, 1922. október 22. II. évf. 28. szám. 4-5. 77 Beszámoló = MAL, 1922. október 22. II. évf. 28. szám. 5. 78 Beszámoló a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének folyó hó 5-én Budapesten tartott közgyűléséről = MAL, 1922. november 19. II. évf. 29. szám. 2. 77
