A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

EMLÉKEZÉS - Korody-Paku István: Kiegészítések Endre Béla művészetéhez

KORODY-PAKU ISTVÁN

KIEGÉSZÍTÉSEK ENDRE BÉLA MŰVÉSZETÉHEZ

Házi zene- és nyelvtanulás

Nevelője, Frank Frigyes nyugati nyelvekre, Pajor Antal zongorára oktatta. Róla több korabeli újság, mint koncertező művészről is megemlékezett. Az 1870-es években megalakult a Kristóffy-féle zeneiskola, amely „Pajor mesterrel versengve, az oktatásban és közművelésben is becses teljesítményt nyújtott.”1 Pajort követően Gresz Antal, aki 1881 -ben költözött Vásárhelyre, vette át Endre zongora tanítását. „Tanítványainak névsorából pedig arra lehet következtetni, hogy a város vezető értelmiségi rétege melléállt.”1 2

Endre Béla kedvenc hangszere mégis a hegedű lett. Tanára Ónodi Antal (a cigány süket Tóni) 1873-ban lépett a Kristóffy-zeneiskolában Fehér Leopold örökébe. Szeretett volna cigány gyermekek részére zeneiskolát alapítani. Ő volt Czutor Béla (Béla cigány) keresztapja.

Endre Béla életrajzi regénye, a „Có” kéziratos, és ennek alapján készült gépira- tos példánya a Hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum könyvtárában található: „Regény (Tele fej, szív, tüdő, májbajjal), írta Endre Béla, Hódmezővásárhely 1925 és 1926 karácsony havában.”3 Tudjuk, hogy Có a feleség beceneve. Endre neki és közös gyermekeiknek ajánlva adja, „amit a művészettől elloptam”4 Azt is fontos tudni, hogy a regényben Endre saját famíliáját Gergely, feleségéét pedig Boldog családnak nevezi. Gergelyék „Úri család. Idegen nyelven tanulás nevelővel (Frank Fülöp) (...) odajártak Major5, Gresz később a zongoraórákra, a hegedűórára Béla cigány bátyja [sic!]. (...) Majornak azért telt ki az ideje, mert nem bírta Gergelyné [Endre anyja] a pálinka szagot. (...) Maga Gergelyné szépen zongorázott Chopineket, Mozartokat. Nyizsnyay sokszor játszotta zongorájukon a saját szerzésű dalait, rendesen énekelte hozzá a szöveget, csontos, hosszú ujjai egyenesen, mereven nyomkodták a billentyűket. Ő jövendölte meg, hogy Kálmánból [Béla] nem lesz nagy muzsikus, mert nagyon jó hallása volt és ezért majd nem fog neki kelleni a kóta”.6 „Bécsbe küldik papi neveidébe, németet tanulni.”7

1 KISS Lajos: Vásárhelyi művészélet, Képzőművészeti Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1956, 53. (A továbbiakban KISS Lajos 1956)

2 Op. cit. 65.

3 A gépirat raktárszáma F 264, leltárszáma 545. A továbbiakban Có. Ezúttal köszönöm a múzeumnak, hogy elolvashattam.

4 Có - előszó előtti bevezető

5 Valószínűleg gépírói elírás Pajor helyett

6 Có, 7a.

7 Có, 8b.

279