A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

EMLÉKEZÉS - Korody-Paku István: Kiegészítések Endre Béla művészetéhez

Időről időre a festészet is érdekelni kezdte: ,,(_) járt a fűzfaerdőben és gyerek ihletettségében játék festékkel festegetett. Festett és senki sem nézte meg a kis ügyetlen képeit.” Endre Béla hegedül, felesége énekel Mivel Kiss Lajos színészi képességei mellett jól is hegedült, hozzáértő módon kí­sérte figyelemmel a festő hegedűs produkcióit. Ebben az időben Endrén kívül Rudnay Gyula is kiválóan játszott ezen a hangszeren, egészen egyedülálló techni­kával. Várady Gyula pedig nem csak hegedült és csellózott, hanem hangszerkészí­tőként hegedűket és csellókat is készített: „Vonós-négyes. Mint értesültünk, város­unkban egy vonósnégyes társaság fog a napokban alakulni, mely társaság a magas fokú zene kultiválását tűzte ki céljául. A vonósnégyes tagjai: Vojta Antal, dr. Ei­senstein Károly, Darabos Lajos és Várady Gyula. A társaság bizonyára igen tekin­télyes helyet fog elfoglalni városunk hangversenyeinek programmjában.”8 Kiss Lajos tudósításai alapján úgy érezzük, hogy Nyizsnyay Gusztávnak, Vásárhely jelentős komponistájának igaza lehetett abban, hogy Endre hallás után, naturalista módon hegedült: „Ha nem volt beszélő kedvünk, Béla elővette a hegedűt és muzsi­kálta kedves nótáit. Néha kérlelte Zsofkát [Endre felesége] dalolásra, hogy gyö­nyörködhessen szép csengő hangjában, akinek kiváló érzéke volt a magyar nóták előadásához.”9 A város zeneírója így emlékezett: „Az ősöket kereső szellemi tö­rekvések benne vélték megtalálni [Nótás Szabó Pál] a vásárhelyi lélek leghívebb kifejeződését, jelképét. Dalainak kiváló tolmácsolói Orbán Sándor, a későbbi nép­szerű rádióénekes, Endre Béláné, a festőművész felesége, divatba hozták a már- már feledésbe merülő melódiakincset.”10 Endre Béla hosszan méltatta Nótás Sza­bót: „Azt most még nem lehet letagadni, hogy Nótás Szabó Pali élt, mert vannak, akik ösmerték. Úgy mondják jászolban halt meg, ott ahol Krisztus született. Emlé­ke nincs a temetőn. Azt is tagadják már sokan, hogy nem csinálta a nótát, hanem lopta. Magyar virtus: magyartól elvenni a dicsőséget! Akik ösmerték azt mondják, dűlt belőle a nóta, mindig olyan, amit nem hallottak. Csak egy-két este danolt egy nótát, amíg egy-két emberbe belekötött ez a nóta. Kézírása nem maradt Nótás Sza­bónak, mint Shakespeare-nek se. Nótás Szabó Pali nem törődött a dicsőséggel, tán nem is tudta, hogy van. Tán azért van annyi szépség azokban a nótákban, annyi fájdalom a nóta hallgatásában. Ott pihennek, ott sírnak tán félig összegyűjtve a nótái bent valami öreg almáriumban, ott vannak betűkbe, kottákba komprimálva, félig összegyűjtve a sárga, az édös, öreg, fakó, biedermeier szagú papirosokban Nótás Szabó Nagy pusztája, Búzatáblája, Boglyái, Darui, Bíbicei, Vadlúdjai, Ba­zsarózsái. Nem szólnak se furulyán, se tárogatón, egy-két öreg paraszt őrzi, sóhajt­8 Có, 8b. 9 Hódmező-Vásárhely, 1904. márc. 18. 10 KISS Lajos 1956. 198. 280

Next

/
Thumbnails
Contents