A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Benkő László: Régi vásárhelyi mesterségek. Népi és polgári méhészkedés - Mézeskalácsosság

szenti, derekegyházi, nagymágocsi, székkutasi és más, környékbeli kisebb település méhészeinek egy jó része is. A legutolsó adatok szerint a dél-alföldi régióban kb. ötszáz méhész, mintegy húszezer méhcsaládot gondoz, a Vásárhely környéki méhészek száma mintegy 150 fó (ebből kb. 100 méhész tagja a helyi méhész egyesületnek). A helyi méhészek 5-200 méhcsaládot tartanak, attól függően, hogy kedvtelésből, szenvedélyből, jövedelem kiegészítésként vagy főfoglalkozásként méhész- kednek (ők mindössze 4—5-en vannak). Átlagosan tehát 10—25 méhcsaládot számolva, mintegy 3400-^4000 méhcsaládot tartanak a vásárhelyi és a környékbeli méhészek. Időnként divatból, vagy kényszerűségből, előtapasztalat nélkül több új méhész is igyekszik bekapcsolódni a méhtartásba, több-kevesebb sikerrel. Akác-, vegyes virág-, lucerna-, selyömfü-, mézontó-, napraforgó- és repcemézet, léppel, lépes mézzel, méhpempővel, szárított virágporral és propolisszal találkozhatunk méhészkedő családoknál a piacon, vásárokban, és ezeket néhány szaküzletben vásárolhatjuk. Elterjedtek az egyedi címkével ellátott, csavaros tetejű, különböző nagyságú üvegekbe töltött mézek. Időnként új kihívások elé állítja a méhészeket a környezeti változások sora (fagyok a virágzó gyümölcsösökben, forró, száraz nyarak, ellenőrizetlen kemizálás stb.). 2018 tavaszán-nyarán egy nagy ki terjedésű és súlyos országos méhelhullás söpört végig a dél-alföldi, így a vásárhelyi méhészek mézelő területén is. Egyes szakmai becslések szerint a magyar méhállomány fele (kb. 5-600.000 család) is elpusztulhatott a rejtélyes mérgezésben. Valószínűleg a virágzó napraforgóra - esetleg kukoricára - kiszórt, erősebb, esetleg betiltott vegyszerek, csávázószer maradványok okozhatták a tömeges pusztulást, biztos okokat azonban nem sikerült a laboratóriumoknak kimutatni. Egy Európa szerte elismert, független brémai élelmiszervizsgáló laboratóriumba vásárhelyi méhészek (elsőként Török György) évente küldhetnek mézeikből mintát, amelyekről minőségbiztosítási tanúsítványt kaphatnak.

Ma méhészettel főként jövedelem-kiegészítésként foglalkoznak az idősebb méhészek, a fiatalok körében is van iránta érdeklődés, azonban a sok kézi munkával, gondoskodással járó foglalkozásban csak néhányan maradnak meg tartósan közülük. Olyan környezettudatosán élő fiatal férfi is belefog a méhészkedésbe, akinek fontos a szabadban, természet közelben végezhető munka, akinek igénye van az egészségesebb életkörülményekre, a méhészkedésben a biológiai kölcsönhatást is meglátja (bioméhészet). Méhészeti és mézet is forgalmazó gazdaboltok, mezőgazdasági szakboltok is vannak Vásárhelyen. A legrégebben működő a Károlyi és a Teleki utca sarkán található, a helyi és más vidékekről származó, ellenőrzött termelői mézeken kívül, egyéb méhészeti termékeket, szakkönyveket és egyes méhész fölszereléseket is árusítanak itt.

A vásárhelyi méhészet legkiválóbbjai

Országos elismertségű, saját tapasztalatait is fölhasználó, méhészeti szakkönyvet írt és adott ki Vásárhelyen Dobó Ferenc (1885-1949) városi főszámvevő, a helyi Méhészegyesület ügyvezetője 1928-ban, akit Vásárhelyen elsősorban a helyi sporthor261