A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Szabó Dániel: Hódtói becsengetés
SZABÓ DANIEL HÓDTÓI BECSENGETÉS Az ország első átfogó jellegű településhálózat-fejlesztési koncepciója 1963-ra készült el, amelyben Hódmezővásárhely „részleges, felsőfokú központ” státuszt kapott, és ez alapján - vonzáskörzetével együtt - 150-400 ezer fő ellátásával kellett számolnia. A politika irányító elve szerint a realitások talaján kell maradni az igények és a lehetőségek figyelembe vételekor. A város 1965-re készítette el saját településfejlesztési tervét, amelyet az illetékes választott testületek és a hatósági szervek 1968-ban fogadtak el. Ez a koncepció mintegy negyedszázadot fog át s a 2000. évvel zárul. Az élet bizonyításával és cáfolatával is számolva, 6-8 évenként felülvizsgálatot irányoztak elő, amelyekre 1974-75-ben került sor. Ekkor 65 ezer városlakóval számoltak és 5 évenként 3- 3500 állami, szövetkezeti és magánerős lakás építését tervezték.1 Az 1960-as évek közepére kiderült, hogy a korszerű lakások és a modem intézmények iránti megnövekedett igényeket a hagyományos építészeti anyagokkal és technológiával kielégíteni nem lehet. Előtérbe került a tömeges igényeket gyorsabban kielégítő házgyári technológia. A 10 szovjet típusú házgyár egyike Szegedre került. Ez a technológia lehetővé tette Hódmezővásárhelyen, hogy a mély fekvés miatt eddig figyelmen kívül hagyott kertvárosi és hódtói városrészek viszonylag nagy és zömmel szanálás-mentes területeit is figyelembe vehessék. A hódtói rész értékét növelte, hogy közel esik a város két gócpontjához, a Kossuth és a Kálvin János terekhez. A városvezetés Dénesi Ödön Ybl-díjas pécsi építészt bízta meg a Hódtó beépítési tervének elkészítésével1 2 és konkrétan azzal, hogy itt négyezer lakást és a hozzájuk kapcsolódó létesítményeket helyezze el. A tervkoncepciót 1976. március 24- én tárgyalta a városi tanács végrehajtó bizottsága, s ezt a napot tekinthetjük a városrész, benne az iskola születésnapjának. A beépítés az V. ötéves tervciklusban kezdődött, befejezését a VIII. ötéves tervre prognosztizálták. A 16 tantermes (plusz előadótermek, csoportszobák) hódtói általános iskola tervezésével a szegedi Novák Istvánt bízták meg, aki országos nevet szerzett tanintézmények tervezése terén. Ő tervezte az impozáns megjelenésű kertvárosi iskolaegyüttest (1972), valamint az Árpád utcai József Attila Általános Iskolát (1982). Itt ismerkedtem meg vele, mert ő visszajárt az általa tervezett intézményekbe, összegyűjtötte épületeinek működési tapasztalatait. Kétszer is ott voltam az ilyen jellegű megbeszéléseken, amikor az egy légterű, háromszintes aulát, a gipszkarton válaszfalak hangszigetelését, vagy az ún. csoportszobák hiányát tettük szóvá. De jó volt 1 LEHMANN István: Ismert múltunk, elképzelt jövő. In: Vásárhelyi Tanulmányok IV. Szerk. BÍRÓ József, LÁSZLÓ József. Hmvhely, 1974. 159-169. 2 Csongrád Megyei Hírlap (CSMH), 1976. márc. 25. 219
