A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború
nagyvárosokban húzódik meg. Ezek fizetésüket rendszeresen kapják, viszont a mai súlyos időkben sem polgári, sem katonai szolgálatot nem teljesítenek, tétlenségükkel és magatartásukkal pedig rettenetesen rossz hatással vannak a közhangulat kialakulására. Ezek ügyében szükséges lenne sürgősen intézkedni, és vagy munkára beosztani őket, vagy pedig, amennyiben már nincs elég hely, bevonultatni őket katonának. [...] Ugyanez vonatkozik a katonaságra is. A Dunántúl minden nagyobb helységében nagyon sok tisztet látni, akik valamely a Dunáninneni alakulathoz tartoztak és most beosztás nélkül sétálnak a városok utcáin. Kaposvár is tele van rengeteg ilyen tiszttel. Az ilyen kép azután rettentően bomlasztó hatású, mert csak látni ezt a rengeteg ráérő tisztet a városban, korzón, kávéházakban, éttermekben, akkor, amikor az orosz a Duna vonalát ostromolja, elegendő ahhoz, hogy pánik hangulatot teremtsen. Vannak azonban közöttük, sajnos igen nagy részben, olyanok is, akik nyíltan hirdetik, hogy mindennek vége, a háborút elvesztettük, az orosszal nem lehet bírni, kár minden csepp vérért. Ezen a téren szintén sürgős intézkedésekre lenne szükség. [...] Még a régi rendszer idején rengeteg magyar testvérünket, meggyőződéses nemzetiszocialistákat és jó hazafiakat hívtak be honvédelmi munkaszolgálatra. Már akkor sem nagyon dolgoztak, amióta azonban átjöttek a Dunántúlra, elhelyezték őket valamilyen faluba, és most már egy hónap óta ott ülnek teljesen tétlenül. Ezek közül már számosán felkerestek engem hivatalomban az V. kerület különböző területeiről. Valamennyien hazájukat, nemzetüket, családjukat szerető komoly, meglett férfiak. A panasz csak úgy özönlött belőlük. Az orosz elfoglalta már falujukat, bent van az ország szívében. Ok ugyanekkor ott ülnek egy kis dunántúli községben. Harcolni, küzdeni szeretnének, kimenni a frontra, de hiába jelentkeznek, nem engedik el őket. Sürgős intézkedésre lenne szükség, hogy az önként jelentkezőket minden ilyen munkásszázadból haladéktalanul kiengedjék valamely harcoló csapattesthez, hiszen égbekiáltó vétek lenne pont azokat nem kiengedni a harctérre, akik harcolni akarnak!” - A jelentésben vázolt problémák két héttel később egészen más, nem várt megoldást nyertek, illetve más irányú, új gondokat generáltak: „December 2- án délelőtt a német 2. páncélos hadsereg vezérkari főnöke jelentette Friessner vezérezredesnek, hogy Kaposvár a reggeli órákban a szovjet csapatok kezére került!” 87 — Jancsuskó 1945. március 29-én Szálasi kormányával Ausztriába menekült, 1945. május 1-én a Mattseeben tartott kormányülésen a nyilaspárt vezetőhelyetteseként volt jelen. Hadifogságba esett, Magyarországra szállították. A Népbíróság 15, másodfokon a NOT 12 év fegyházra ítélte. 1956. augusztus 21-én amnesztiával szabadult. Bácskai fedőnéven 1956 után beszervezett lII/III-as 87 Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez I—II. Szerk.: KARSAI Elek, SOMLYAI Magda. Budapest, 1970. 80. sz. dokumentum, I. k. 156-158. p. (Továbbiakban.: Sorsforduló); ANDRASSY Antal: Somogy megye felszabadítása 1944. december 1. - 1945. április 1. Somogy Megyei Levéltár, Somogy Megyei Pedagógiai Intézet Kaposvár 1985. Iskola és levéltár. Dokumentumok a szülőföldről. 23. szám. Stencilezett, módszertani segédanyag. 204