A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Makó Imre: Hadifogoly hódmezővásárhelyiek a nagy háborúban

Magyar hadifoglyok Szibériában. Berezovka, 1916

verésznek a priccseken. Négy év alatt már mindent elmondtak egymásnak, ami egyáltalán eszükbejuthat. Már csak egyetlen közös gondolatuk volt: HAZA! Dehát már ezt is ezerszer kitárgyalták, megbeszélték, elképzelték...”8

Fogságba esés

A katonák legtöbbször és tömegesen ellenséges bekerítő hadmozdulat alkalmával jutottak fogságba. Ez rendszerint a saját alakulaton kívül álló okokból, az utólagos magyarázat szerint gyakran idegen nemzetiségű alakulat hibájából, sőt annak árulása miatt következett be. Beretzk Zoltán (1887) százados például, ki a Bruszilov-offenzíva idején osztályparancsnok volt a 9. honvéd huszárezrednél, „hat nap harcolt, amikor az egész hadosztállyal együtt fogságba került... Ugyanis a lengyeleknél áttörték a frontot s őket a csehek árulása miatt bekerítették.” Tószegi Sándor (1896), a 21. honvéd gyalogezred hadapródjelöltje 1916. szeptember 30-án Brzezanynál „sebesülten, mikor lábát áttörték, orosz fogságba esett. Ugyanis az oroszok a frontot mellettük áttörték, hol a törökök álltak s négy ezredet elfogtak.”9

A bukovinai fronton szintén 1916-ban, a Bruszilov-offenzíva folytán fogságba esett Pap János (1895) 305-ös tizedes részletes leírással szolgál elfogása körülményeiről: „8 óra tájon az ágyúkkal elkezdte az orosz a belövést, aztán 9 órakor megkezdte a rendes pergőtüzet, úgy szólt az ágyúszó mint a dob, ömlött a piros vér...

8 HL Felletár Béla zenetanár, helytörténész iratai: Faragó Sándor önéletírásai.

9 FEJÉRVÁRY Józsefi, m. 152., 83.

17