A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Nagy Vera: Péczely Attila muzeológiai tevékenysége
be a szakma emlékeit a múzeum részére. Bokody István jeles vásárhelyi kézimunka előnyomó hagyatékából pedig 47 kézimunka előnyomó dúcot gyűjtött. A legnagyobb mértékű gyűjtésre 1954-ben került sor, ekkor 135 tárggyal gyarapította a gyűjteményt. Mellette ugyanekkor Kresz Mária, a magyar népi kerámia legjobb ismerője, a Néprajzi Múzeum Kerámia Osztályának vezetője gyűjtött több cserépedényt a vásárhelyi múzeum számára. Ez összefügghetett annak az állandó néprajzi kiállításnak a rendezésével, melynek megnyitására 1954. december 30-án került sor. Ennek előzménye az volt, hogy 1948-ban a múzeum gyűjteménye visz- szakerült az eredetileg erre a célra szánt épületbe, majd 1951-ben a mellette álló házat is megkapta az intézmény. 1954-ben a két épület emeletét egybenyitották, így a látogatók számára körbej árhatóvá váltak az emeleti kiállítótermek. Ennek nyomán lehetővé vált az is, hogy a régészeti kiállítás folytatásaként a város népművészetét bemutató kiállítás nyíljon. A rendezés részleteit és a rendezők személyét illetően a múzeum adattári iratai meglehetősen szűkszavúak. Péczely Attila részvételére a rendezésben, mindössze az az adat utal, amely szerint a szegedi múzeum anyagából három vásárhelyi hímzett subát válogatott ki és kért kölcsön a kiállításra. Péczely Attila mellett szerepe lehetett a rendezésben Kresz Máriának is, hiszen a kerámia nagy hangsúlyt kapott a kiállításban. Kresz Mária az 50-es évek első felében sokszor megfordult Vásárhelyen. A kiállításról Péczely is írt a Viharsarok 1955. január 1-i, valamint a Vásárhelyi Szó 1955. októberi számában, Ötven esztendős múzeumunk néprajzi gyűjteménye címmel.19 A múzeum feladatainak ismertetése mellett megemlíti azt is, hogy a néprajzi gyűjtemény ekkor 4000 darabot számlált. A cikket a kiállításról készült kép illusztrálja.20 21. A vásárhelyi népi fazekasságot nemcsak cseréptárgyakon keresztül mutatták be, hanem a mesterség szerszámait és céhük emlékeit is fölvonultatták. Helyet kaptak a kiállításban a néprajzi gyűjtemény legszebb bútorai, külön teremben pedig a fafaragások, a szűcsmesterség emlékanyaga valamint a vásárhelyi szőrhímzések. A rendezők szakmai alaposságát egy-két fennmaradt felvételen túl jelzi az is, hogy a kiállítás húsz éven keresztül, 1974-ig állt. Természetesen Péczely Attila népzenei gyűjtését és ezek publikálását múzeumi dolgozóként is folytatta. Haláláig az MTA Népzenei Osztályának külső munkatársa volt. Népdalgyűjtése több tételben szerepel a Néprajzi Múzeum Adattárában."1 Külön tétel a lakodalom anyagának felgyűjtése Hódmezővásárhelyről, Tápéról és Szegvárról.22 Vásárhelyi népdalgyűjtéséből több mint 600 darabot őriz a Tornyai János Múzeum, ezekből néhány fonográf felvételen is megtalálható. Itt kell megjegyezni, hogy 1951 és ’52 közötti népdalgyűjtését, fonográf felvételeit több, Csongrád megyei településről, főként Hódmezővásárhelyről és Szeged 19 PÉCZELY 1955/a. 21-23. 20 Viharsarok, 1955. január 1. 5. p. 21 Néprajzi Múzeum. Etnológiai Adattár 2688, 2995. 22 Néprajzi Múzeum. Etnológiai Adattár 2425. 127
