A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Nagy Vera: Péczely Attila muzeológiai tevékenysége
környékéről, a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. A digitalizált fonográf felvételek közül 2014-ben 66 olyan dalt publikáltak könyv és CD-melléklet formájában, melyeknek többsége Péczely Attila gyűjtéséből származik.2 ’ Sokoldalúsága vásárhelyi muzeológusként is kibontakozott. Híres - az országban legnagyobbnak tartott, magán ásványgyüjteményét a múzeum rendelkezésére bocsátotta, pontosabban forgatókönyve alapján rendezték meg 1953 őszén a „Földünk ásványkincsei” című állandó kiállítást, amely szemléltette az ásványok kialakulását, rendszerezését és ipari felhasználását. A kiállítás koncepcióját a Vásárhelyi Szó 1955. decemberi számában ismertette Péczely.* 24 Egy 1955-ben írt beszámolójában Galyasi Miklós megjegyezte, hogy a látogatók részéről ez az „egyik leglátogatottabb és legkedvesebb részleg.” 25 Múzeumi tevékenységével kapcsolatban is számos cikket publikált a helyi lapokban. A Csongrád Megyei Hírlap 1958. április 13-i számában például Múzeumaink élete címmel vázolta fel a muzeológus feladatait, arra a ma is gyakori kérdésre válaszolva, hogy mit is csinál egy múzeumi szakember a kiállítás rendezésen kívül. Részletesen ismerteti azokat a munkákat, melyeket a kívülállók kevéssé ismernek: a gyűjtést, nyilvántartást, raktárrendezést, restaurálást, feldolgozást, a tudományos munkát. A kiállításokról a következőket írja: „a múzeumi kiállítás célja nem a látványosság, hanem a népművelés, a tudományos ismeretek látnivalókkal illusztrált közlése,”26 * 28 29 Kiállításrendezései közben azonban a látvány sem szorult háttérbe, mert ugyanebben a cikkben olvashatók a következők: „Egy nyugatnémet muzeológus írta, mikor látta a vásárhelyi ásványkiállítás fényképét, hogy náluk ilyen ízléses, modern kiállítást még csak elképzelni sem tudnak.''’ Természettudományi és néprajzi érdeklődésének összekapcsolódósára is van példa munkásságában. 1955-ben született, kéziratban fennmaradt etnobotanikai dolgozata, melynek címe: A vásárhelyi nép virágai?1 Ebben ismerteti azokat a szobanövényeket, kerti és udvari virágokat, temetői virágokat, melyeket a vásárhelyiek termesztettek, gondoztak. Kultúrtörténeti hátterük és termesztésük körülményeinek felvázolása mellet precíz táblázatba foglalta az általa itt föllelt növényfajokat. Lejegyezte a növény botanikai nevét, helyi népi nevét, őshazáját, Európába, illetve Magyarországra kerülésének idejét, és gyakoriságát Vásárhelyen. (A Vásárhelyi Szó hasábjain más botanikai cikkei is megjelentek 1956-ban.) Péczely Attila 1964-ben hunyt el. Életét arra tette fel, hogy kultúránk értékes gyöngyszemeit mentse meg az utókor számára. Elsősorban neki köszönhető, hogy Vásárhely népdalkincse a legjobban feltártak közé tartozik.28 Ahogy egyik dolgozatának kezdősorában írta: „Azt kell először mentenünk, ami a legveszendőbb."29 2J PAKSA 2014. 24 PÉCZELY 1955/b. 25-26. 25 TJM Adattár 100/1955. 26 Csongrád Megyei Hírlap, 1958. április 13. 4. p. “7 TJM NA 93. Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár, 5996.) 28 KATONA 2015. 29 PÉCZELY 1959.25. 128
