A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)
zet példáján bizonyította, hogy a szövetkezet a gyógynövények begyűjtése, felvásárlása terén is fontos munkát végez.65 Június 4-én érdekes epizódra figyelhettek fel a képviselőház ülésén résztvevők. A kormánypárthoz tartozó Haám Artúr66 képviselő méltatta Takács Ferenc munkásságát: „(...) Most három éve hallottam Takács Ferenc igen tisztelt képviselőtársamnak egyik beszédét, amikor ő Hódmezővásárhelyről, vidékről, a Tisza partjáról felkerült ide Budapestre és megjelent a képviselőházban. Pár nappal ezelőtt ugyancsak hallottam itt Takács Ferenc képviselőtársamat. Méltóztassanak elhinni, hogy valami Tisza-parti vadvirágillatot, valami földszagot éreztem és láttam az ő beszédében, s nem tudtam elhinni, hogyan és miképpen ülhet ő azon az oldalon, amikor teljesen más mentalitású, teljesen más érzésű, mint a pártjához tartozó többi képviselő. Takács képviselő úr sohasem mondotta egyszerűen csak úgy, hogy ország, hanem mindig azt mondta, hogy Magyarország, úgyhogy szívesen mentem volna át és átkarolva hoztam volna őt ide erre a pártra, ahová az én megítélésem szerint való, mert ő színtiszta magyar ember, aki igenis együtt tud dolgozni a magyar polgárokkal.”67 Június 5-én az állami költségvetés vitájában ismét szót kapott Takács Ferenc. Ekkor kifejtette, hogy a kormánypártoknak nem volt komoly intézkedése a válsággal szemben. A feudális állapotok tarthatatlanok, a másfél holdas törpebirtok-átlag nevetségesen megalázó. A súlyos adók egyenes következményeként a lakosságot végrehajtási invázió is sújtja. A választójog titkossá tételét és kiszélesítését is szorgalmazta. Nem érti, hogy a kormány miért tekinti éretleneknek a falvak és tanyák lakóit a titkos választásra. Tiltakozott amiatt, hogy akadályozzák a hatóságok a Népszava terjesztését, és egy kalap alá veszik a szocdemeket a szélsőséges kommunistákkal. Elmondása szerint több főszolgabíró is a lap postai terjesztését javasolta. Emellett akadályokat gördítenek szervezkedéseik elé is. Takács itt egyfajta egységet hozott létre a baloldal és a szélsőjobb között, mert az utóbbiak képviselője, Rajniss Ferenc is kifogásolta közbeszólásában, hogy a szélsőjobboldali lapokat is elkobozzák. A pártszervezést is folyamatosan akadályozzák a hatóságok Takács tapasztalatai szerint. Kisújszálláson 25 alkalommal próbálták meg létrehozni a helyi SZDP- szervezetet, de egyszer sem engedték. Másutt a gyűléseken résztvevőknek fejenként 25 pengős bírságot kellett fizetni. Ennek kapcsán kijelentette: méltatlan a néphez az az elbánás, melyben részesítik. Hiányzik a magyar parasztság a magyar politikai életből. Hazánkban Nyugat-Európához képest 70 évet késett a választójog 3 Képviselőházi Napló, 1935-1940. XIV. kötet. 18-22. 66 Haám Artúr (1881 —?) nagycsákányi (Vas vm.) születésű földbirtokos, gr. Károlyi Imre uradalmának segédtisztje, majd föintézője. 1923-tól, mintagazdaként saját, diósdi birtokát irányítja. Tagja a Fejér megyei törvényhatósági bizottságnak, elnöke az Érdi Kaszinónak és a Polgári Lövészegyletnek, igazgatója az Érdi Takarékpénztárnak. 1935-től Adony országgyűlési képviselője (NÉP). A háború után népbíróság elé állították. Róla: Országgyűlési Almanach 1935-1940. Bp„ 1935.278. 67 Képviselőházi Napló, 1935-1940. XIV. köt. 287. 106
