A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)
ében tartotta. A vendégek között az ekkor épp Vásárhelyen időző Móricz Zsig- mond is részt vett. Takács beszédében kitért arra, hogy sem a hitbizományi, sem a telepítési törvényjavaslat elfogadásával nem történtek meg a remélt változások a földbirtok-politikában, mert maradt a földbirtok helytelen és aránytalan eloszlása, valamint a nemzeti jövedelem igazságtalan felosztása. A Falusi Kislakás Akció során elkészült házak törlesztési részletei magasak a kisemberek számára, valamint az OFB által kiosztott földek drágaságára hívta fel a figyelmet. Szerinte nem sok jóra vezet politikusaink Münchenbe repülgetése. A húsosfazékért folyó tülekedés helyett tiszta választást kell tartani és meg kell tömi a kartellek hatalmát. Ezután olyan tökéletes földreformot kell megalapozni, amely során azé lesz a föld, aki megmunkálja. Dániai tapasztalatai alapján kifejti, hogy öntözőműveket és csatornákat kell létesíteni az országban. A dán munkások életszínvonala három-négyszerese a magyarénak. Ott nincs rongyos ruhájú ember. Az ottani arcokról az egészség és az életkedv sugárzik, nem pedig a fásultság és a fáradtság. Szerinte tudatlan ember nem lehet jó szocialista, és a magyar nép számára sürgeti a választójog kiszélesítését. Végül - Ady Endrét idézve - „szerezzük vissza a nagyuraktól az elkockázott Magyarországot”. A következő szónok, Kéthly Anna a vidéki lakosságot sújtó nyomorral és betegségekkel foglalkozott, utána Kertész Miklós a kislakásépítést és a nyomor felszámolását követelte. Peyer Károly külpolitikai elemzéssel felérő előadása során arról beszélt, hogy „bolsevista veszély nincs, ez csak a spiclik fejében van.”64 1937. május 31-én Takács képviselte pártját a Földművelésügyi Minisztérium költségvetéséről szóló vitában. Ismertette a mezőgazdaságból élő emberek nehéz helyzetét és a birtokviszonyokat. Országosan jellemző az életképtelen kisüzemek túltengése. Hódmezővásárhelyen 11 489 birtokost tartottak nyilván 1936-ban, akik közül 6294-nek 5 kát. holdnál kisebb törpebirtoka van, míg 4768 kisbirtokosra (5- 50 kát. hold) összesen 74 991 kát. hold földterület jutott. A földbirtokosok művelési formái elmaradottak a tőke hiányában. A kisebb birtokosok nem képesek munkást fogadni, mert nincs miből fizetni őket. A szakmai irányítást a mezőgazdasági kamarákra kell bízni, ezzel kapcsolatban a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara szerepét emelte ki. Takács a továbbiakban arról beszélt, hogy hiányosak a talajismereti kérdések. Dániához képest Magyarországon ritkán folynak talajvizsgálatok. A tanyai oktatás hiányosságáról szólva közölte, hogy több tanítót tanyára helyeznek, akik sérelmeiket a gyermekeken élik ki. Takács szerint helytelen, ha női tanítók oktatják gyakorlati ismeretekre a tanyai gyermekeket. Takács Ferenc szavaira a kormánypárt részéről Lossonczy István reagált. A képviselő cáfolta Takács azon állítását, mely szerint a Hangya Szövetkezet 150 mázsa, 5 kát. holdon termett kamillát nem vett át. A dévaványai Hangya Szövetke64 Jövő Útja, 1936. október 9. 1-2. Takács Ferenc beszámolója 105
