A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)
1936. február 12-én Takács Ferenc ismertette pártja álláspontját a Genfi Egyetemes Munkaügyi Értekezleten a nők éjjeli munkája tárgyában 1934-ben elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló vitában. Ezzel kapcsolatban bemutatta a Kokron-gyár munkásnőinek helyzetét. A tulajdonos minden évben leszállítja bérüket, miközben maga is elismeri, hogy a munkavállalók abból nem tudnak megélni. A bérüket azért szállítja le, mert nincs szíve elküldeni senkit sem. Ellenben munkások szervezkedéséről szó sem lehet, mert ha pl. egy munkásnő elmegy a Munkásotthonba egy rendezvényre, másnap elbocsátják. A vállalatot ért ellenőrzésekre, OTI-vizsgálatokra, valamint a róla szóló cikkekre utalva a tulajdonos kijelentette: ha továbbra is zaklatják, kénytelen lesz cégét Romániába áttelepíteni.51 Február 19-én pártja nevében bírálta a tűzrendészet fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot. Tájékoztatása szerint Hódmezővásárhelyen tűzoltóparancsnok dolgozik főparancsnok helyett, pedig az utóbbi lenne a törvény szerint indokolt. Kérte a belügyminisztériumot, hogy Vásárhelyt, illetve más törvényhatóságot juttassa törvényes jogához azzal, hogy főparancsnokká minősíti tűzoltósága első emberét. Kozma Miklós ezt megígérte, és azt is kilátásba helyezte, hogy az eladósodott városoknál is igyekeznek javítani a tűzoltóság helyzetén.52 * Vásárhelyt illetően tényleg történt fejlesztés, mert az 1927 óta a városi tűzoltóságot vezető Kiss Pál hamarosan főparancsnoki átminősítésben részesült, és a 30-as évek végén a tűzoltóság birtokba vehette az addig vendégfogadóként funkcionáló Szarvas szálloda épületét. Következő interpellációjában Takács a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége káros működésével foglalkozott. Hódmezővásárhely mellett Polgárdi példáját hozta fel a tönkrement kisbirtokok elárverezésére. Vásárhelyen az Altruista Bank 22 ember ingatlanát árverezte el. Ezek a családfők 1928-ban, gróf Károlyi Melinda vásárhelyi birtokának felosztásakor jutottak földterülethez. Közülük többen, például Kovács Mihály, Komlóssy Kálmán vagy Csala Sándor, adósságuk mintegy 80%-át kifizették, és a maradékot — melyet a kialkudott határidőre nem sikerült törleszteniük — is ki akarták egyenlíteni. Ennek ellenére a végrehajtó árverést rendelt el ingatlanaikra. Polgárdiban gróf Batthyány Lajos birtokának felosztása után alakult ki hasonló helyzet. Itt 47 földművesnél rendelt el árverést a végrehajtó. A képviselő kérte Fabinyi Tihamér pénzügyminisztert: tegye lehetővé, hogy az önhibájukon kívül nehéz helyzetbejutott emberek maradhassanak meg földjeiken, és adósságaik rendezésére kapjanak további haladékot. Fabinyi válaszában kifejtette, hogy az Altruista Bank csak akkor árverez, ha az adós éveken keresztül egyáltalán nem fizet és több évi hátralékban van. „Ha megszüntetjük az árverést ebben az országban, akkor senki sem fog fizetni és akkor az egész ország gazdasági és pénzügyi élete összeomlik.” Takács ezt a választ nem fogadta el, mert az Altruista Banknak, mint állami pénzintézetnek kíméletesebbnek kell lennie más bankokhoz képest.5 ’ Képviselőházi napló, 1935-1939. V. köt., 342-343. 52 Képviselőházi napló, 1935-1939. V. köt., 444-445. 5' Képviselőházi napló, 1935-1939. V. köt., 457-460. 100
