A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Pálinkó Máté: „Büdös az a Szekfű!”, avagy egy elfeledett Rákóczi-szobor története

zeti Munkapárt egyik helyi vezetője pártfogásába vette a támadott könyvet, mert szerinte a „Függetlenségi Párt politikai kérdést kovácsolt a Rákóczi-kérdésből.” Nagy György természetesen ezt nem hagyhatta szó nélkül, és válaszában Bauer Gyula kijelentését „haragos és igazságtól izzó szavakkal utasította vissza.” Szerinte az csak természetes dolog, hogy „A becsületes kuruc magyar lélek felháborodik a hazugságon.” Bauer Gyula még válaszolt erre a felháborodásra is, de utána kiment a teremből, később visszajött. Kun Béla országgyűlési képviselő is jelen volt a gyűlésen, így fel is szólalt azon a Szekfű-könyv ellen. Dr. Csáky Lajos városi főügyész a további értelmetlen vita folytatása miatt felolvasta a törvényhatósági bizottság és a tanács javaslatát, amelyben kijelentették, hogy elhatárolódnak a Szekfű-könyv hangvételétől (még ha tudományos is), illetve azt is kijelentették, hogy egy tudományos jellegű könyvnek az igazságtartalmát nem az ő tisztük megítélni. Továbbá kijelentették, hogy „a legtisztább és legerősebb hazafiúi érzésből fakadó készséggel ragadja meg az alkalmat, hogy a leviharzott magyar szabadság- harcok legönzetlenebb, legnagyobb hősének, a magyar szabadság letűnt századok ködén is mindinkább erősödő, tiszta fénnyel átragyogó napjának, minden szabad nép glóriás homlokú ideáljának”, П. Rákóczi Ferenc néhai fejedelemnek köztéri szobrot kell állítani Hódmezővásárhelyen, és erre 1000 koronát szavaztak meg az

1915. évi városi költségvetése terhére.4

Ezután dr. Nagy György ügyvéd újra felszólalt, visszautasítva a politikai haszonlesés vádját. De kiállít újra a „nagyságos fejedelem” emléke mellett: „Ez a könyv a történelmi igazságokat sérti meg, ez a könyv nem történetírás, hanem becstelen, alávaló történet hamisítás. Az a Szegfű...” Kovács József ekkor gyorsan közbeszólt: „Büdös az a Szegfű!” Dr. Nagy György a hozzászólás után tovább folytatta lendületes vádbeszédét: „Az a Szegfű Rákóczi Ferenc ideálisan szép családi életébe turkál hitvány, cégéres, mocskos kezekkel. Nemcsak Rákóczi Ferencet kisebbíti, hanem a feleségét is, nagy Bercsényi Miklóst pedig úgy állítja be, mint aki mosdani se szeretett.” Ezután citátumokat olvasott fel Szekfű Gyula könyvéből. Hogy pontosan miket, az nem derül ki az újságírói tudósításból. „A munkapárti nagyágyú, a népjogokat eltipró Tisza István Bauerje” - ahogyan Bauer Gyulát az ellenzéki Vásárhelyi Reggeli Újság nevezte - közben visszatért a terembe és szót kért a törvényhatósági bizottság javaslatát illetően: „Ami pedig az Akadémiát illeti, hát ahhoz nekünk semmi közünk” mivel mindenkinek megvan a maga szakterülete, a Magyar Tudományos Akadémiának a történelmi múlt feltárása és közlése, a Törvényhatósági Bizottságnak pedig a város közügyeivel való foglalatoskodás. Nagy György ügyvéd újra felszólalt, mert szerinte Bauer Gyula úgy védte meg Szekfű Gyula könyvét, hogy azt el sem olvasta. „Ez mindennél szebben beszél!”-jelentette ki, amire hangos tapsvihar tört ki a hallgatóságból. Most már Bauer Gyula sem hagyta magát, és utolsó érvként felhozta, hogy nem érdemes vájkálni a történelmi

4 Vásárhelyi Reggeli Újság 1914. április 16. 10. évfolyam 98. szám, 1-2. A Rákóczi-gyalázás a közgyűlés előtt. Bauer a műkritikus. -Szobrot emelünk a fejedelemnek.

183