A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Pálinkó Máté: „Büdös az a Szekfű!”, avagy egy elfeledett Rákóczi-szobor története
személyiségek múltjában, mert azzal „besározódnak” a történelmi személyiségek is, és azok is, akik azzal előhozakodnak.5 Ez „olaj volt a tűzre”, mert Kun Béla szerint ezzel Bauer Gyula is elismerte, hogy Szekfű Gyula könyve ellenséges hangvételben íródott П. Rákóczi Ferencről, és mivel Szekfű Gyula hozta fel ezt a témát, így neki kell érte vállalnia a felelősséget. О is csak annyit tudott mondani, mint amennyit Nagy György: „Szekfű Gyula fizetett császári levéltámok szennyes, piszkos kezekkel nyúlt hozzá Rákóczi Ferenc szentséges emlékéhez.” Dr. Cicatricis Lajos főispán is látszólag magáévá tette Kun Béla és Nagy György felháborodását, mert így vágott közbe: „Az a Szekfű egy senki és semmi!” Kun Bélának kapóra jött ez a közbeszólás, mintegy újabb lendületet adva beszédének, mert így folytatta mondandóját: „Annál inkább tiltakozni kell, mert egy senki, egy semmi mosdatlan kezekkel nyúlt mindnyájunk eszményképéhez, mindnyájunk oltárához.” A vita annyira kiéleződött, hogy Rózsa András egyenesen azt javasolta, hogy Szekfű Gyula könyveit nyilvánosan égessék el a városban. A szavazás eredményeképpen 66 nem ellenében 100 igennel elfogadta a törvényhatósági bizottság, hogy nyíltan tiltakozzanak Szekfű Gyula könyve ellen.6 Dr. Cicatricis Lajos, Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város és Csong- rád vármegye közös főispánja a vita lezárását megcélzandó, kihirdette a szavazás végeredményét, és azt meg is indokolta: „Azt kívánom, hogy Rákóczi ércalakja...” Ekkor Kun Béla nem bírta tovább hogy közbe ne szóljon: „Elő elítélése legyen a Szekfű-féle könyvnek!” A tudósító lap cikke szerint „A főispán egy pillanatra megállt, majd tovább folytatta: „Késő nemzedékek előtt élő elítélése legyen a Szekfű-féle könyvnek, hirdesse a polgárok hazaszeretetét és nemzeti nagyjainkhoz való ragaszkodást.” A dolog érdekessége még abban rejlett, hogy Kun Béla talán a főispánt sértő közbeszólása után olvasták fel a belügyminiszteri átiratot, amely szerint ettől a naptól kezdve dr. Cicatricis Lajos már nemcsak Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város közös főispánja, hanem egyben Szeged szabad királyi város főispánja is lett. A törvényhatósági bizottság meglepő- döttséggel, de kevés ünnepélyességgel gratulált az új tisztséghez a főispánnak.7 Dr. Cicatricis Lajosnak tehát erkölcsi elégtételként hatott a belügyminiszteri átirat felolvasása az ügyeibe irányítólag beavatkozó Kun Béla országgyűlési képviselő előtt. Ugyanakkor a főispán Kun Béla közbeszólása után sem veszítette el a hidegvérét, félbehagyott mondatát úgy tudta befejezni, hogy az megfelelő legyen a kormánypártiak és az ellenzékiek szemében is, és ugyanakkor a tudományosság sem szenvedett csorbát. így tehát dr. Cicatricis Lajos kezdeményezte a városban először П. Rákóczi Ferenc szobrának a felállítását, emelve ezzel a város közterületeinek a fényét. Sajnálatos dolog, hogy a Törvényhatósági Bizottság egy tudományos munka felett akart pálcát tömi, amikor néhány hónap múlva egész Európára rázuhant az első nagy világégés. Természetesen lett volna még bőven mit megtár5 Uott. 6 Uott. 7 Uott. 184
