A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Kovács Kálmán Árpád: A szabadság és üdvbizonyosság toposzai Baltazár Dezső 1921. november 6-i hódmezővásárhelyi beszédeiben

gyakorlati teológiai tanszék tanárának, az ORLE17 18 főtitkárának, Baltazár legköze­lebbi munkatársának nyilatkozatát, mint spiritus rectomak - nem teljesen alap­talanul - neki tulajdonították. Mikor „a dolgok új rendje, mint a Názáreti által hirdetett, az emberiség által várt istenországa” mégsem valósult meg, sőt valláselle- nesség, vallásüldözés vette kezdetét, a Debrecenbe bevonuló román hadsereget fel­szabadítóként fogadta, és a román-magyar perszonálunió hívének mutatta magát, amit szintén lehetett hazaárulásként beállítani. Egyházi berkeken belül országosan kritizálták a világháború melletti szélsőséges elköteleződését (a teológiai hallgatók bevonultatását), anyagiasságát, egyházkormányzati módszereit. Legelszántabb bí­rálói itt az Új Reformációhoz kötődő körből kerültek ki, amelynek - részben a pro­letárdiktatúra által sokkal érzékenyebben sújtott budapesti kötődése miatt - a kom- mün iránti hűségnyilatkozata is messzebbre ment.M Ezt viszont Baltazár tudta a re­formátus egyházon belüli ellenfeleivel szemben kihasználni.19 Nem véletlen, hogy a püspöke mellé álló hódmezővásárhelyi presbitérium 1921 februárjában már azon sajnálkozik, hogy egyesek a kommün idején szemé­lyes ambícióktól vezetve úgynevezett „új reformációt” kezdeményeztek, de azt egyenesen szégyenletesnek tartják, hogy az úgynevezett „keresztyén kurzus” idején tiltják be a hatóságok a Debreceni Református Templom Egyesület templomban tartandó ének- és zenedélutánját, a vallásos ünnepély megtartását erőhatalommal megakadályozzák, és a debreceni református nagytemplomot meggyalázzák és megszentségtelenítik. A hívek öntudatosítását szorgalmazzák, továbbá hogy a túlzó klerikalizmussal szemben védelembe kell venni a református anyaszentegyház autonómiáját.20 Az ellenforradalmi hatóságok attól féltek, Baltazár ellenük szóló politikai üzenet színterévé teszi a debreceni egyházközséget. Pedig a tiszántúli püspök 1920 végén sok mindent újraértékelt magában, és ennek eredményeként nagyjából egy időben keletkezett három szöveg, amely együttesen tartalmazza a „kiengesztelődés és kéznyújtás” programját, és ebben a református öntudat számára újrapozicionálja a „szabadság és üdvbizonyosság” helyét.21 Mivel ezek ismerete fontos az 1921. no­17 Az 1907 óta működő és 1911-ben Baltazárt lényegében a püspöki székbe segítő Országos Református Lelkészegyesületről van szó. 18 „[... ] szemünkbe villan a Názáreti proletárnak állambölcseletté alakított üzenete, és éppen ezért fennen hirdetjük az eszmei közösségben levő modern társadalmi és a jézusi lelki kom­munizmus ihletett frigyét: Az önálló állameszménnyel nem bíró keresztyénségnek szüksége van megfelelő társadalmi és állami létformára, és az eddigiek közül legméltóbb, lényegileg legrokonabb a szervesen kiépített kommunista állam [...] ” A magyar protestantizmus 1918- 1948. Tanulmányok. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Kossuth, Budapest, 1998. 36-37.; 111-112. 19 Baráth B.: „Földbegy ökerezés és égbe fogózás... ” i. m. 192. 20 HMVH RE PJKV45/1921; 54/1921; 56/1921 21 Baltazár Dezső: Az én hitvallásom. Debrecen, 1920.; Dr. Baltazár Dezső: A zsinati X. ülés megnyitó imája 1920. szeptember 28-án délelőtt 10 órakor. In: A Magyarországi Református Egyház Budapest székesfővárosában 1917. évi október hó 22. napján megnyílt országos zsinatának naplója, Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdaipari Rt., Bp. 1926. 119. Dr. Baltazár 91

Next

/
Thumbnails
Contents