A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: Barabás István unitárius lelkész élete és egyházi pályája
meg és félve a törvényhatóság döntésétől - 1884 augusztusában, közadakozásból telket vásároltak, amelyen hamarosan felépült első imaházuk. Innentől kezdve hetente tartottak istentiszteleteket, amelyeken Derzsi Károlyt a helyi iskolaigazgató és református segédlelkész, Nagy Bálint helyettesítette.18 Ágoston József szerint „Nagy Bálint igazgató szenvedett a legtöbbet a kis gyülekezet ügyeiért, mert református segédlelkész lévén, miatta megfosztották papi jellegétől. Rokonszenvből, keresztényi szeretetből az árva nyájnak pásztorává szegődött. Temetett, keresztelt, prédikált még a szabad ég alatt is, mivel sokszor nem volt erre helyiségük, míg imaházat nem építettek.”19 A református lelkészek közül Szeremlei Sámuel sem értett egyet az áttéréssel. A saját egyházukból kitérőket aposztatának, renegátnak vélte, „akik makacsok és buzgók szoktak lenni az új elv mellett”.20 A felekezeti villongások valódi okait ma már nem tudjuk megállapítani, és ebben Ágoston József elsődleges forrásnak tekinthető munkája sem vihet előre bennünket, az előszóban ugyanis ő maga vallotta be, hogy „Különösen hangsúlyozni kívánom, hogy a felekezeti béke magasztos eszméjét híven szem előtt tartva, a lehetőséghez mérten nem érintettem olyan dolgokat, amelyek esetleg egyes felekezetek, vagy személyek érzékenységét sérthetnék.”21 1886-ban, Ajtay János22 * személyében Homoródalmásról megérkezett az első állandó hódmezővásárhelyi unitárius segédlelkész. 1890 és 1905 között a kolozsvári egyházi központ nem tudott állandó lelkészt Vásárhelyre rendelni, így beszolgá- lóként erdélyi lelkészek, illetve fiatal teológiai hallgatók vettek részt a gyülekezet irányításában (Ádámosy Gábor, Gálfy Zsigmond, Varga Dénes, Lőrinczy Dénes).22 A gyülekezet életét jelentősen fellendítette, hogy Kovács József téglagyáros 1890. június 21-én családjával együtt elhagyta a római katolikus egyházat és felvette az unitárius vallást.24 A köztiszteletben álló, vagyonos vásárhelyi polgár ekkor már 60 éves volt és haláláig fő támogatója volt nemcsak a hódmezővásárhelyi, hanem a Magyarországi Unitárius Egyháznak is. Kovács József Hódmezővásárhelyen született 1830. február 2-án. 1848-ban nemzetőrnek jelentkezett. Életét végigkísérte a szabadságharc és különösen Kossuth tisztelete. Amikor Vásárhely 1880- ban Kossuth Lajost díszpolgárrá választotta, Ábrái Károly polgármesterrel és Gosztonyi Sándor, valamint Illyés Bálint képviselőkkel együtt utazott Turinba és adta át az egykori kormányzónak a díszpolgári oklevelet. Először 1868-ban válaszi8RETKES Attila 2013. 14. 15. '’ÁGOSTON József 1936. 16. “BÖSZÖRMÉNYI Ede 1993. 705-707. 21ÁGOSTON József: A hódmezővásárhelyi unitárius egyház története. 1936. 6. 22Ajtay János (1865-1926) a kolozsvári teológia elvégzése után lelkészi szolgálatát Hódmezővásárhelyen kezdte, majd 25 éven át az udvarhelyi lelkészi körben szolgált. Ld. KELEMEN Miklós 1999. 13. “RETKES Attila 2013. 15. “Magyarországi Unitárius Egyház Levéltára (MUEL), IV. Egyházközségek levéltára - Hódmezővásárhely, IV/6. 14. doboz. Áttérők - Hódmezővásárhely - 1890 - Kovács József és Czim- mermann Anna Erzsébet 38