A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: Barabás István unitárius lelkész élete és egyházi pályája

NAGY GYÖNGYI

BARABÁS ISTVÁN UNITÁRIUS LELKÉSZ ÉLETE ÉS EGYHÁZI PÁLYÁJA

Az unitárius eszmék elterjedése az Alfáidon. A Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyházközség megalakulása és első évtizedei

Az első alföldi unitárius gyülekezet az 1569-es nagyváradi hitvita után, háromezer hívővel, Nagyváradon alakult meg. Megszervezője Basilius Balás István1 akinek nevéhez több alföldi unitárius egyház alapítása fűződik. Nagyvárad után Basilius a váradi esperességhez tartozó Belényesre ment, ahol az egész város elfogadta az unitárius vallást. 1570 tavaszán fiatal társaival - Karádi Pállal,* 2 Óvári Benedekkel és Thordai Mátéval3 - térítő körútra indult az Alföldre, ahol elsőként Békésen alapított egyházat. Ezután érkezett Vásárhelyre, majd Makóra, ahol Thordai Mátét tette meg papnak. Karádi Pál Temesvárott, az Alföld legerősebb unitárius egyházának lett a vezetője, míg Óvári Benedek Simándon, Jászberényi György pedig a Dunántúlon lett pap. Az alföldi unitarizmus atyja, Basilius Balás István ezután visszatért Erdély fővárosába, Kolozsvárra. Dávid Ferenc4 egyházalapító püspök elítéltetésekor e három alföldi egyház minden kapcsolatot megszakított a kolozsváriakkal, és ettől kezdve Karádi Pált tekintették püspöküknek. A kolozsváriak ebbe nehezen nyugodtak bele, ezért Basilius Balás Istvánt az Alföldre küldték, hogy lecsendesítse a híveket. 1580-ban Basilius bejárta az általa alapított egyházakat, de nem járt sikerrel. Karádi Pál, Óvári Benedek és Thordai Máté halálával az alföldi

’Basilius Balázs István (1524-1592) Gyulafehérvárott és Wittenbergben tanult. 1567-ben csatlakozott az unitárius egyházhoz. Előbb Dávid Ferenc követője volt, majd ellene fordult. Róla tbk.: KELEMEN Miklós: Unitárius kislexikon. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 1999. 18. (A továbbiakban: KELEMEN Miklós 1999.)

2Karádi Pál (Székesfehérvár, 1523 - ?, 1590) 1540-ben került Erdélybe. Nyomdatulajdonos és nyomdász is volt. Dávid Ferenc hatására lett unitárius. Róla ld. bővebben: KELEMEN Miklós 1999. 92.

3Thordai Máté (1600 körül halt meg) Wittenbergben tanult, majd részt vett asz alföldi hittérítő munkában. In: KELEMEN Miklós: Unitárius kislexikon. 1999. 170.

4Dávid Ferenc (Kolozsvár, 1510-1520 k. - Déva, 1579. nov.15.) az unitárius egyház alapító püspöke szász családból származott. Tanulmányait Kolozsvárott, Gyulafehérvárott, majd Wittenbergben folytatta. 1551-től Besztercén lett iskolaigazgató, majd Péterfalván plébános, ahol híveivel együtt lutheránus (evangélikus) lett. 1555-től Kolozsvár vezető lelkészévé nevezték ki. 1557-ben az erdélyi evangélikus egyház püspökének választották. 1564-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari prédikátornak nevezte ki. A világon először, 1568-ban a tordai ország- gyűlésen kimondták a vallásszabadságot, mely után maga a fejedelem is unitárius hitre tért. Flalála (1571) után az új fejedelem és utódai a katolikus ellenreformációt támogatták. Dávid Ferencet hitújítónak minősítették, így holtig tartó várfogságra ítélték és Déva várába zárták. Az egyházalapító itt halt vértanúhalált. Ld. KELEMEN Miklós 1999. 46.

35