A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Benkő László: Elszakadók, beköltözők, megmaradók…
Az 1989. decemberi forradalminak látszó romániai események hatására, ez a folyamat rendkívüli módon fölgyorsult. Hódmezővásárhelyen is számtalan erdélyi magyar személy és család talált rövidebb-hosszabb menedékre, munkára. Vannak, akiket a korábbi családi- ismeretségi kapcsolatok és vannak, akiket csak a sors vezet ide. Lesznek közöttük, akik egy-két havi, ill. évi itt tartózkodás után továbbállnak magyarországi nagyobb városok, a főváros, később nyugat felé. Egy jelentős részük azonban Vásárhelyen telepedett le, itt építette ki megélhetését, itt alapított családot is. Társadalmi összetételüket csak hozzávetőleges pontossággal lehet felmérni, többségében az értelmiségi réteghez tartoznak (orvos, tanár, mérnök, pap és lelkész), kevesebb szakmunkás és még elenyészőbb a képzetlenek aránya közöttük. Jugoszlávia fölbomlása, a balkáni háborúk, az amerikai bombázások idején megerősödik a Délvidékről a főként magyar nemzetiségűek átköltözése Magyarországra. Hódmezővásárhelyre is jelentős számban érkeznek egyéni és családos áttelepülők, rövidebb-hosszabb itt tartózkodási tervvel. Egy részüknek itt élt távolabbi rokonsága, a gyerekek itt jártak ez alatt iskolába, majd azok Magyarországon is tanultak tovább, jó részük itt is telepedett le. Jelentős számban tanulnak nálunk azóta is, hogy rendeződött a vajdasági magyarok helyzete otthon, délvidéki magyar diákok, főként a helyi Mezőgazdasági Főiskolán. Egy látens jelenség is megfigyelhető a kisnyugdíjas nyugat-európaiak részéről, amikor az ott megszerzett nyugdíjukból ideiglenesen, tartósan vagy véglegesen Magyarországra költöznek, esetleg házat vesznek. A hazai alacsonyabb megélhetési árakat kihasználva élik többen nálunk is idős napjaikat. Egy kezdeti erőteljesebb bevándorlás zajlik a rendszerváltó évek alatt Ázsiából, főként Kínából és Vietnamból, majd a Közel-Kelet országaiból. Az itt maradó néhány tucatnyi kínai család tartósan letelepedik, szinte kizárólag kínai ruházati kereskedelemmel foglalkoznak Vásárhelyen. Vásárhelyiek kivándorlása a 20. század végén, a 21. század elején A rendszerváltozás előtt és után a külföldi munkalehetőségek jelentősen megnőttek a magyar munkások előtt. Az évtizedekig alacsonyan tartott jövedelmek, a magasabb életszínvonal elérése azonnal tömeges munkavállalót vitt a közeli Ausztria, Németország felé, majd az Egyesült Királyságba és máshová is, elsősorban az építőipar, kereskedelmi vagy vendéglátó szolgáltatás, a húsfeldolgozás, a gyári munka területére. Ausztriában és Németországban - a külföldiek közül - a harmadiknegyedik legnagyobb létszámban, magyar munkás dolgozik, sokan a házi betegellátásban, az egészségügyben vagy a háztartási munkák területén. A rendszerváltozás után megfigyelhető egy csekély számú visszatelepülés is Magyarországra és Vásárhelyre is. Oláh Sándor, ifj. dr. Endrey Antal, Szalai Lukács Lajos, hogy csak az ismertebbeket említsük. Újonnan végzett orvosok, kutatók, egészségügyi dolgozók főként Ausztria, Németország, Skandinávia, az Egyesült Királyság felé indulnak munkát, praxist ke157
