A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Antal Tamás: A Hódmezővásárhelyi Királyi Járásbíróság működése 1911-ben

A rendes vagy közvetlen hivatali felügyeleti vizsgálatot a bírósági elnökök időszakosan maguk foganatosították. Azonban rendkívüli vizsgálatot is elrendelhetett az ítélőtábla elnöke a törvényszékeken, ha erre a panaszok alapján szükség mutatkozott. A szóban lévő adminisztratív tevékenységet az adott bírósági elnök személyesen vagy kiküldöttje útján végezhette; a vizsgálat alkalmával a tárgyalásoknál s az elintézendő ügyek előadásánál jelen lehetett, de a határozathozatalnál nem.

Az ügykezelést kontrolláló közvetlen és közvetett hivatalos vizsgálatokról az ítélőtáblák elnökei a tételes jegyzőkönyvek mellett 1897-től az e célra rendszeresített törzskönyveket fektettek fel, amelyeket törvényszékenként a hozzájuk tartozó járásbíróságok dokumentumaival összefűzve a tárgyévet követő év januárjának végéig az Igazságügyi Minisztériumba küldtek föl. A törzskönyvi lapok rovatai részletesen tartalmazták az érintett bíróság működésének adatait a személyi állományra általában s az egyes bírákra nézve önállóan is, a perek és a nem peres eljárások típusonkénti statisztikáit s az éves ügyforgalom egyéb mérőszámait, különös tekintettel az ügyhátralékokra, továbbá az észlelt ügykezelési szabálytalanságokat és az azok megszüntetésére tett konkrét intézkedéseket, illetve az indokolt javaslatokat.5

Az ügyviteli rendelet a bírákkal szembeni rendbírságot is szabályozta. E szerint a tapasztalt jelentősebb rendetlenség, adminisztratív mulasztás vagy késedelem esetén rendbírságot alkalmazhatott a bíróság vezetőjének előterjesztésére a fellebb- viteli bíróság: a járásbírák és az albírák esetében a törvényszék elnöke. Ekkor felhívták az érintett bírót vagy bírósági hivatalnokot, hogy igazoló nyilatkozatát legkésőbb 15 nap alatt terjessze elő. Ha az igazolást az eljárás alá vont személy nem nyújtotta be, vagy az abban felhozottak nem voltak alaposak, a törvényszék elnöke a rendbírság alkalmazását indokolt határozatban mondta ki.

A szegedi ítélőtábla területén végzett közvetett felügyeleti-ellenőrzési tevékenységgel összefüggésben a levéltári források közül a törvényszéki elnökök által a járásbíróságok felett teljesített ügyviteli ellenőrzések dokumentumai kerültek elő többféle kútfőből,6 valamint a nevezett ítélőtábla elnökének a törvényszék(ek)et érintő vizsgálataié - konkrétan a szegedi királyi törvényszék vonatkozásában.7

5 A kir. igazságügyministemek 31.212/1897. I.M. számú rendelete a kir. ítélőtáblák elnökségénél az alsóbíróságokról vezetendő törzskönyv tárgyában. In: Igazságügyi Közlöny. (=IK) 1897/6. sz. 254-261. p.

6 CSML A jogszolgáltatás területi szervei: VII. l.a. A szegedi ítélőtábla elnöki iratai, 42. doboz (felügyeleti vizsgálatok 1910 és 1915 között a szegedi törvényszék területén lévő járásbíróságok felett); VII. 2.a. A Csongrád Megyei Bíróság (és az azt megelőző szegedi kir. törvényszék) elnöki iratai, 1-3. dobozok (a járásbíróságok adminisztratív felügyelete elsősorban a szegedi törvényszék területén különböző években).

7 CSML A jogszolgáltatás területi szervei: VII. 2.a. A Csongrád Megyei Bíróság (és az azt megelőző szegedi kir. törvényszék) elnöki iratai, 4. doboz (a szegedi törvényszéken végzett felügyeleti vizsgálatok különböző években).

52