A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Antal Tamás: A Hódmezővásárhelyi Királyi Járásbíróság működése 1911-ben
ANTAL TAMÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KIRÁLYI JÁRÁSBÍRÓSÁG MŰKÖDÉSE 1911-BEN* A törvénykezés minőségi javulásának lehetőségét a másodbírósági szervezet decentralizációja teremtette meg hazánkban a 19. század végén azáltal, hogy a királyi táblák számát kettőről tizenegyre emelték (1890: XXV. te.). Ezután a részletes bírósági felügyeleti klauzulák is megalkothatok lettek: az 1891. évi XVII. te. I. fejezete és az új bírósági ügyviteli szabályok I. címének IV. fejezete rendelkezett e normákról.* 1 A törvénycikk fenntartotta az igazságügy-miniszter addigi felügyeleti jogát, amelyet azonban kiterjesztett a királyi törvényszékeken és ügyészségeken, valamint a békebírákon túl az áru- és értéktőzsde, továbbá a termény- és gabonacsarnokok külön bíróságaira2 is. A miniszteri tevékenységet egyúttal főfelügyeletnek nevezte, amely azt volt hivatva kifejezni, hogy az ő jogkörébe beletartozott minden intézkedés akár közvetlen megtételének joga, mely a felügyelet köréből általában eredt. Ennek a szabálynak a felügyelet lépcsőzetes gyakorlása miatt volt jelentősége.3 Az említett 1891. évi törvény 2. §-a határozta meg ugyanis a bíróságokra vonatkozóan a közvetett igazgatási-ügyviteli természetű felügyelet gyakorlására jogosult személyek körét: idetartozott 1. az ítélőtábla elnökének felügyelete a vezetése alatt álló ítélőtábla kerületében lévő minden királyi bíróságra,4 továbbá ugyanazon kerületben a békebírákra, a kisebb polgári peres ügyekben bírói hatósággal felruházott szolgabírákra, az áru- és értéktőzsde s a termény- és gabonacsarnokok külön bíróságaira; valamint 2. a törvényszék elnökének felügyelete a vezetése alatt álló törvényszék kerületébe tartozó járásbíróságokra, békebírákra és a kisebb polgári peres ügyekben bírói hatósággal felruházott szolgabírákra. * A jelen közlemény az OTKA К 101735. nyilvántartási számú programba illeszkedik. 1 A bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló 1891: XVII. te. 1-16. §§; a m. kir. igazságügyministernek 4291/1891. I.M.E. számú rendelete a bírói ügyviteli szabályok kiadása tárgyában. In: Magyarországi rendeletek tára (=MRT) 1891. Budapest, 1891. 935- 1089. p., 72-92. §§, 98-102. §§. 2 Lásd a pesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön bíróságainak visszaállításáról szóló 1870. évi II. tc.-et azzal, hogy a rendelkezéseit az 1881. évi LIX. te. véglegesítette. 3 Magyar Országgyűlés. Képviselőházi irományok, 1887-92. XXVI. kötet (1891), 995. szám: a törvényjavaslat indokolása. 26. p.; Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon (1890-1900). ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék. = Dél-alföldi évszázadok 23. Szeged, 2006. 155-169. p. 4 ANTAL Tamás: A Szegedi Királyi ítélőtábla története 1890 és 1914 között. = Bíróságtörténeti könyvek. Fejezetek a Szegedi ítélőtábla történetéből I. Budapest-Szeged, 2014. 64- 66. p„ 107-125. p. 51
