A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Emlékezés - Nagy Vera: Néprajzi kutatások az elmúlt negyedszázadban

a helyi piacok és hajdan híres vásárok történetét említettem. A vásárhelyi piac címmel külön cikket írtam 2002-ben, a Múzeum Műhely első kötetében.17

Az öltözködés önálló témaként nincs feldolgozva. A monográfiában a ruházati iparok ismertetésekor írtam a mesterek által készített viseleti darabokról. A lakástextileket illetően, a szőrös párnavégekről jelent meg a Móra Ferenc Múzeum évkönyvében 1995-ben Szőke Ágnes és Tímárné dr. Balázsy Ágnes restaurátorok cikke, melyben a vásárhelyi hímzés eredeti színvilágának tudományos meghatározására törekedtek.18

Herczeg Mihály korábban már megjelent dolgozatát egészítette ki a monográfiában A hódmezővásárhelyi közlekedés, teherhordás, szállítás néprajza címmel, a 20. század elején meginduló gépesítés felé.19

Szintén itt olvasható Szenti Tibor azon tanulmánya, melyben a vásárhelyi parasztság tárgyi ellátottságát ismerteti, közel kétszáz év vagyonleltárainak elemzésével.20

A monográfiában is kiemelkedő jelentőségű rész a mezőváros hajdani kézműiparát, kismesterségeit bemutató fejezet. A téma feldolgozottságát jelzi, hogy már a mesterek szervezetéről, a céhekről is három tanulmány született az elmúlt negyedszázadban. 2001-ben Flórián Mária A vásárhelyi tímárcéh hétköznapjai (1823- 1872) címmel publikált dolgozatot, melynek alapját a Tornyai János Múzeumban őrzött tímárcéh dokumentumok szolgáltatták. A virágkortól a hanyatlás, illetve megszűnés időszakáig mutatja be a céh tevékenységét, az inas- és legénytartás szabályozását, a céhbeállás, remeklés körülményeit, az árusítás rendjét, a büntetéseket, pénzügyeket.21

Magam egy érdekes céhes szokásról, a lakozásról, a céhek farsangi mulatságáról írtam.22 Összefoglaló munkám a céhekről a néprajzi monográfiában jelent meg, Céhes élet, céhes szokások címmel.23

A városra jellemző iparágak feldolgozása a néprajzi monográfiában olvasható. Terendi Viktória a famüvesség mesterségeit vette sorra, az ácsok, molnárok, aszta17 NAGY Vera: A vásárhelyi piac = Dömötör János emlékkönyv. Múzeumi Műhely I. Hmvhely, 2002. 69-75.

18 SZŐKE Ágnes-TÍMÁRNÉ BALÁZSY Ágnes: Kísérlet a hódmezővásárhelyi szőrös párnavégek színvilágának meghatározására = MFMÉ. Studia Ethnographicae I. Szeged, 1995.251-259.

19 HERCZEG Mihály: A hódmezővásárhelyi közlekedés, teherhordás, szállítás néprajza = HN I. 325-343.

20 SZENTI Tibor: Hódmezővásárhelyi vagyonleltárak 1744-1922 = HN I. 345-406.

21 FLÓRIÁN Mária: A vásárhelyi tímárcéh hétköznapjai (1823-1872) = Merítés. Néprajzi tanulmányok Szilágyi Miklós tiszteletére. Bp., 2001. 307-336.

22 NAGY Vera: Céhes szokások Hódmezővásárhelyen. A lakozás = Múzeumi kutatások Csongrád megyében. (Továbbiakban: MUKUCSOM.) 1993/94. Szeged, 1997. 201-207.

23 NAGY Vera: Céhes élet, céhes szokások = HN II. 617-637.

313