A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Emlékezés - Nagy Vera: Néprajzi kutatások az elmúlt negyedszázadban
losok, kádárok, bognárok tevékenységét ismertetve, de kitért a parasztok és pásztorok ilyen irányú tevékenységére is.24 A fémművességről szóló fejezetben a kovácsok munkáját igyekeztem kiemelni, mint a parasztság számára egyik legfontosabb mesterséget, de írtam a lakatosok, rézművesek, késesek valamint a fémmunkával foglalkozó cigányok tevékenységéről is.25 Ez utóbbi témáról 2005-ben dolgozatom jelent meg a Határjáró című, Juhász Antal tiszteletére készült tanulmánykötetben.26 Kiss Lajosnak és Kresz Máriának köszönhetően a fazekasság korábban is az alaposan feldolgozott területek közé tartozott. Az ő vizsgálatuk azonban a század- fordulóval lezárult. Mára viszont az ezt követő időszak is feltárásra vár, amellyel az utóbbi években magam próbálkoztam meg. A monográfiában még, egy összegzést írtam az eddigi kutatások eredményeiről és magáról a kutatástörténetről.27 28 Egyéb, múzeumi periodikákban megjelent tanulmányaimban a fazekasság 19. század végi, 20. századi története került előtérbe. (.A vásárhelyi fazekasság története az 1872-es ipartörvény után, A hódmezővásárhelyi Majolikatelep és a kismühelyek kölcsönhatása, Hagyomány és újítás a 20. századi vásárhelyi kerámiában, Hódmezővásárhelyi írókások.f* Önálló kiadvány formájában A hódmezővásárhelyi Majolikatelep című munkám jelent meg a Múzeumi Műhely 7. köteteként.29 Cs. Hódi Mihály 1835-ös butellájáról írt dolgozatomban pedig egy tárgyon keresztül próbáltam rávilágítani a butella formájának és díszítésének eredetére.30 A debreceni Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében fellelhető vásárhelyi kerámiákat P. Szalay Emőke dolgozta föl a Déri Múzeum évkönyvében 1994-ben.31 A bőrfeldolgozó iparok ismertetésére Markos Gyöngyi vállalkozott. A monográfiában megjelent összefoglaló tanulmánya mellett az Ethnogaphia 1994-es évfolyamában olvasható Adatok a hódmezővásárhelyi csizmadia mesterség történeté24 TERENDI Viktória: A hódmezővásárhelyi faművesség = HN II. 639-663. 25 NAGY Vera: Fémművesség = HN II. 665-687. 26 NAGY Vera: Fémmunkával foglalkozó cigányok Hódmezővásárhelyen = Határjáró. Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére. Szeged, 2005. 307-310. 27 NAGY Vera: Fazekasság = HN П. 689-727. 28 NAGY Vera: A vásárhelyi fazekasság története az 1872-es ipartörvény után = MUKUCSOM 1997. Szeged, 1998. 219-226.; NAGY Vera: A hódmezővásárhelyi Majolikatelep és a kismühelyek kölcsönhatása = Hombár. Múzeumi Műhely 5. (Továbbiakban: MM.) Hmvhely, 2008. 109-127.; NAGY Vera: Hagyomány és újítás a 20. századi vásárhelyi kerámiában = MM 6. Hmvhely, 2011. 153-164.; NAGY Vera: Hódmezővásárhelyi írókások = MM 8. Hmvhely, 2014. 89-106. 29 NAGY Vera: A hódmezővásárhelyi Majolikatelep. MM 7. Hmvhely, 2012. 30 NAGY Vera: Cs. Hódi Mihály butellája = MUKUCSOM 1999/2000. Szeged, 2000. 135— 141. 31 P. SZALAY Emőke: Hódmezővásárhelyi kerámia a Déri Múzeumban = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1992/1993. Debrecen, 1994. 267-308. 314
