A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Emlékezés - Nagy Vera: Néprajzi kutatások az elmúlt negyedszázadban

lések címmel, hiánypótló önálló kötetük.5 Ebben átfogó képet adnak az állatok jelölésére használt tulajdonjegy ékről, billogokról. Levéltári forrásokból, múzeumok és magángyűjtemények anyagából összegyűjtve, több száz főként helyi állatjelölést mutatnak be.

A hajdani szőlőművelés emlékeiből Mód László két tanulmánya hoz példákat a Szeremlei Társaság 2011-es és 2009-es évkönyvében egy hódmezővásárhelyi szőlőhegyi rendtartás elemzésével és a filoxéra elleni védekezés ismertetésével.6

A településnéprajz körében szokás megemlíteni a temetők néprajzát. Bár csupán megjelenésének és nem kutatásának idejét tekintve sorolható ide Kiss Lajosnak egy, korábban csak kéziratban megtalálható munkája, amely 1995-ben jelent meg a Móra Ferenc Múzeum évkönyvében, Szakái Aurél gondozásában Temetők és fejfák Hódmezővásárhelyen címmel. A néprajzi és helytörténeti szempontból is fontos munka ismerteti a vásárhelyi temetőket, azok elhelyezkedését, történetét, a temetési szokásokat, a fej fatípusokat felekezetek szerint. Végül 65 fejfa feliratot is közöl.7 Ezt a témát a néprajzi monográfiában Novák László Vallás, temető-temetés, sírjel címmel összegzi.8

Az anyagi kultúra fontos témaköre az építkezés, lakáskultúra, melyek közül az előbbi Hódmezővásárhelyen az alaposan feldolgozottak, míg az utóbbi a kevéssé kutatottak közé tartozik. Az előbbi részletes feldolgozottsága elsősorban Szenti Tibor tevékenységének köszönhető, akinek egyik fő kutatási területe a tanyák építészete. E témában meghatározó tanulmányainak többsége a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyvében, a Ház és Emberben jelent meg. Az egyes évfolyamokban napvilágot látott tanulmányok egységet, kerek egészet alkotnak, melyekből kirajzolódik a vásárhelyi tanyák építésének minden vonatkozása, a telekrendezéstől az építőanyagokon keresztül, a tüzelőberendezéseken át a melléképületek típusaival bezárva. Kutatásait levéltári forrásokra és terepmunkára alapozta.

Időben kicsit korábbi megjelenésű - 1990-es - de ide kell sorolni Egy hódmezővásárhelyi tanya építésének, bővítésének és karbantartásának paraszti dokumentumai című tanulmányát, melyben idős Nagy Pál gazda gazdasági jellegű naplójá5 BICSÉRDY Gyula-SZENTI Tibor: A hagyományos állatgyógyítás és állattartás szabályozása Hódmezővásárhelyen a XIX. század elején = Tudományos Közlemények 3. DATE Állattenyésztési Főiskolai Kar. Hmvhely, 1993. 124-134.

BICSÉRDY Gyula-SZENTI Tibor: Állatjelölések. = Tudományos Közlemények 6. DATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar. Hmvhely, 1998.

6 MÓD László: Hódmezővásárhelyi szőlőhegyi rendtartás 1785-ből = A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve. (Továbbiakban: SZTÉ.) 2011. Hmvhely, 2012. 12-15. MÓD László: A filoxéra elleni védekezés Hódmezővásárhelyen a 19-20. század fordulóján = SZTÉ 2009. Hmvhely-Bp., 2010. 29-35.

7 KISS Lajos: Temetők és fejfák Hódmezővásárhelyen = A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. (Továbbiakban: MFMÉ.) Studia Ethnographicae I. Szeged, 1995. 139-194.

8 NOVÁK László Ferenc: Vallás, temető-temetés, sírjel = HN II. 1041-1059.

311