A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Emlékezés - Nagy Vera: Néprajzi kutatások az elmúlt negyedszázadban
NAGY VERA NÉPRAJZI KUTATÁSOK AZ ELMÚLT NEGYEDSZÁZADBAN HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN1 Az elmúlt negyedszázad néprajzi kutatásainak eredményei elsősorban a megjelent publikációkon mérhetők le, ezért ezek rövid és korántsem teljes összefoglalására vállalkoztam. Csoportosításukra több lehetőség kínálkozott: időrend szerint, szerzők szerint, téma szerint. Ez utóbbit választottam vezérfonalként, a néprajz klasszikus felosztását követve. Ennek előnye, hogy így jól kirajzolódik, mely témakörök vizsgálata bizonyult eredményekben gazdagnak és melyek szorulnak még feltárásra. Megelőlegezhető azonban az a megállapítás, hogy a néprajz szinte valamennyi kutatási területét érintettük az elmúlt 25 évben, aminek ékes bizonyítéka és legnagyobb eredménye a Hódmezővásárhely néprajza című két kötetes monográfia megjelenése 2015-ben.2 Mivel ez a nagyszabású munka két évtized kutatásait fogja össze, ezért nem véletlen, hogy azokból több előtanulmány is született. Az anyagi kultúrán belül a néprajzi monográfiák kezdőtanulmányai általában a táj, a település, a gazdálkodás viszonyát vizsgálják. Novák László 2003-ban publikálta e témában született előtanulmányát Hódmezővásárhely településnéprajza, hagyományos gazdálkodása címmel, majd mindez kibővítve, a monográfiában Táj, település, hagyományos gazdálkodás címen olvasható.3 Munkájában a 17. századtól ismerteti a város természeti környezetét, mint a gazdálkodás meghatározó tényezőjét, majd a határhasználatot, településrendszert, a tanyák kialakulását, a tanyai telekrendezést és a gazdálkodást. Vizsgálta az állattartás és földművelés ágait, egymáshoz viszonyított arányát és a technológiai fejlődést. A táj, életmód, gazdálkodás viszonylatában fontos tanulmánya a monográfiának Kruzslicz István Gábor halászatról írott dolgozata, amely alapos történeti áttekintés után tér rá a városkörnyéki vizeken, elsősorban a Tiszán alkalmazott halfogó módszerekre és eszközökre, majd tárgyalja a hal feldolgozását és kereskedelmét. 4 A főiskola Tudományos Közlemények sorozatában több tanulmány jelent meg a hagyományos állattartás témakörében Szenti Tibor és Bicsérdy Gyula közös munkájaként: 1993-ban A hagyományos állatgyógyítás és állattartás szabályozása Hódmezővásárhelyen a XIX. század elején című cikkük, majd 1998-ban Állatjelö1 Elhangzott 2016. október 5-én, a Szeremlei Társaság 25. évfordulója alkalmából a városházán rendezett konferencián. 2 Hódmezővásárhely néprajza I—II. köt. Főszerk. NOVÁK László Ferenc, szerk. NAGY Vera, SZENTI Tibor. Hódmezővásárhely, 2015. (Továbbiakban: HN) 3 NOVÁK László: Hódmezővásárhely településnéprajza, hagyományos gazdálkodása = Az Arany János Múzeum Kismonográfiái 15. Nagykőrös, 2003. NOVÁK László: Táj, település, hagyományos gazdálkodás = HN 15-150. 4 KRUZSLICZ István Gábor: Halászat = HN I. 215-274. 310