A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Emlékezés - Szigeti János: Egy hatvanéves főiskolai irodalomesztétikai jegyzet

Szintézis

Vajda gondosan választotta ki műelemzésre az opuszokat. A költői felelősség tudatára irányítja a figyelmet a következő Arany János-költeményekkel kapcsolatosan: Ráchel; Ráchel siralma; Letészem a lantot; A lantos; Dante. Az irodalomesztéta szeretné a hallgatók tudatába vésni, hogy a belső és külső megformálás, a tartalom-formaegység törvénye, a művészi erkölcs, a szókincs, a dallamosság, a versforma, és lehetne még sorolni, mennyire fontos építőelem.

A közlési lehetőség formája a nyelv. A nyelvi formában előtérbe nyomul az esztétikai forma, a kifejezési eszközök. A nyelv anyag a művész számára, amelyet művészivé formál. Továbbá a nyelvi formát esztétikai és szociológiai szempontból vizsgálta. Nagyszerű példákkal világítja meg a képszerűséget és a zeneiséget.

A verselemzés varázsa

Méltán híres versértelmezéseinek egyike Ady Endre Búgnak a tárnák című verséhez kapcsolható. Vajda jogosan állíthatta, hogy a lélek mélyét az olvasó elé táró Ady Endre és Sigmund Freud (1856-1939) pszichoanalízise összevethető. A társadalmi lét a költő lelkében ambivalens hatást váltott ki. A verselemző eggyé olvad a lírai alkotás szabályosan lüktető, jambikus soraival, verszenéjével, miközben kimondatlanul a lélekbúvárság eszköztárához nyúlt, hogy megértse a vers mélységes bugyrait, Ady kettős Énjét. Király István (1921-1989) kétkötetes Ady- monográfiájában nem is vállalkozott a lélek-összeroppanás katasztrófáját kifejező alkotás ismertetésére.

A Búgnak a tárnák lélektorzó katasztrófa-metaforájából egy népdalrészleten át eljutott Henrik Ibsen (1828-1906) Peer Gyntjéig. Az ötödik felvonásban a főhőst megöregedve látjuk viszont. Nincstelen vándorként erdőtűz pusztította fenyőerdőbe érkezett. A norvég író az élettelent megeleveníti, megszólalnak a gombolyagok, a száraz levelek, a harmatcseppek, a tört fűszálak. Mázsás súllyal zúdítják rá hiábavaló, szenvedélyes hóbortjai rémségeit:

Tettek vagyunk,

s megtenni sose tudtál. S *

S minő fordulat következik Irodalomesztétikájának lapjain! A főiskolai tanárt irodalmi élményei, ifjúkori olvasmányai önvallomásra késztetik. Az irodalomtudós gyermekkorának fájó emlékképét is felidézte.

A klasszikusokhoz visszanyúló Vajda még utal Ady Endre Szeretném ha szeretnének (1909) című kötetének beköszöntőjére, az Ifjú szívekben élek valamint a Jó Csönd-herceg előtt c. költeményekre.

A Harc a Nagyúrral első két strófájával a költő a tehetetlenség, a kudarc, a determinizmus mitikus metaforáját alkotta meg. A humánum és az embertelenség társadalmakon átívelő ellentéte szinte feloldhatatlan.

301