A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Emlékezés - Nagy Vera: Herczeg Mihály néprajzi írásai

napilapok cikkei. Jártas volt a néprajzi szakirodalomban és élt az adatközlőktől való néprajzi gyűjtés módszerével is. Ez utóbbi azonban kiegészült saját tapasztalataival, hiszen származásánál fogva a népéletről közvetlen ismeretekkel rendelkezett. Életrajzi írásában ezt tömören így fogalmazta meg: ,A békéssámsoni határban születtem 1926-ban kisgazda családban. Alapvető élményeim mindig is meghatározták világlátásomat. [...] a parasztélet rendje számomra a világ rendje volt."4 A polgári iskola elvégzése után (1941), de még a szegedi egyetem jogi karán folytatott tanulmányai alatt is paraszti munkákat végzett: szántott, boronáit, dolgozott aratáson, kukorica-betakarításon. Ez utóbbihoz kapcsolódó emlékekből született A „csutkatű-verésről” írott cikke,5 amelyet a szakirodalomból hiányzó, részletes bemutatás mellett a parasztemberek által használt kifejezések alkalmazása tesz élvezetes olvasmánnyá. Mindez bizonyítja néprajzi írásainak hitelességét, hiszen legtöbbször olyan témákat dolgozott föl, melyeknek maga is részese volt. Ezek a témák jól behatárolhatók, mondhatni kedvencei lehettek. Közülük is elsőként a táplálkozást kell megemlíteni, amelyet több szempontból is körüljárt, és amelyről a legtöbbet publikált. Időrendben elsőként a Vásárhelyi csömögék6 című írása jelent meg, 1974-ben, de a témakör egy-egy részterületéről szinte élete végéig írt.

A „csömögéket” 1977-ben már egy összefoglaló írás követi a Vásárhelyi Tanulmányok VIII. kötetében, Népi ételek Vásárhelyen7 8 címmel. Összefoglaló jellege ellenére bevallottan nem törekszik a szerző teljességre, mivel - ahogy az első sorokban felvázolja a kutatás nehézségeit - ahhoz ismerni kell a környék táplálkozási szokásait és vizsgálni kell a változásokat is. A kutatás fontos szempontjaira azonban felhívja a figyelmet. Az ételek csoportosításán túl, kiemeli a jellegzetes vásárhelyi ételeket, jelzi a táplálkozást meghatározó periódusokat, legyen az heti étrend, évszakok vagy munka meghatározta étrend, ünnepi táplálkozás. Több helyen utal az ételkészítés módjára, itt azonban ez meghaladja a téma kereteit, ennek később külön kötetet szentel. 1994-ben jelent meg a Vásárhelyi Téka 5. köteteként a Hódmezővásárhelyi parasztételek8 című könyve, melyben a hagyományos helyi ételek részletes leírását kapjuk kézhez. A pontos recepteket néhol itt is helytörténeti beágyazottságban olvashatjuk. A kötet nemcsak a szakemberek, de a háziasszonyok körében is nagy népszerűségnek örvendett, hiszen mára már szinte feledésbe merült ételek rekonstruálhatók belőle, mint például a menüsorként is felfogható szive- nyelve leves, tarhonyás galamb, fonnyasztott fejessaláta, tejespite, vízenkött.

4 www.vasarhelyihirek.hu/imlsicll_memoriam_herczeg_mihaly

5 HERCZEG Mihály: A „csutkatű-verésről” = Vásárhely és Vidéke 1992. márc. 17. 3.

6 HERCZEG Mihály: Vásárhelyi csömögék = Somogyi-könyvtári Műhely. 1974. 3. sz. 295-308.

7 HERCZEG Mihály: Népi ételek Vásárhelyen = Vásárhelyi tanulmányok VIII. Szerk. SZEMENYEI Sarolta, SZIGETI János. Hmvhely, 1977. 57-71.

8HERCZEG Mihály: Hódmezővásárhelyi parasztételek = Vásárhelyi Téka 5. Szerk. KOVÁCS István, KRUZSLICZ István Gábor. Hódmezővásárhely, 1994.

266