A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Emlékezés - Nagy Vera: Herczeg Mihály néprajzi írásai
NAGY VERA HERCZEG MIHÁLY NÉPRAJZI ÍRÁSAI A jelen rendezvénnyel, a Szeremlei Társaság negyedszázados fennállása mellett, megemlékezünk a társaság első elnöke, Herczeg Mihály születésének 90. évfordulójára, de arra is, hogy augusztusban lesz öt éve, hogy eltávozott közülünk. Nem csak elnöki tiszte, de egész életműve méltóvá teszi arra, hogy az évforduló alkalmából az ő tevékenységét állítsuk a megemlékezés középpontjába. Herczeg Mihályt mind levéltár-igazgatói beosztása, mind pedig érdeklődési köre alapján elsősorban helytörténészként ismertük. Történeti és helytörténeti munkái mellett azonban számos néprajzi írást publikált. Tanulmányainak tudományágba való besorolásában azonban nem minden esetben vonhatunk éles határt. Helytörténeti munkáiba számos néprajzi adat vegyül, áthatja ezeket a népélet ismerete, néprajzi írásait pedig a történeti beágyazottság jellemzi. Például a Cselédek Hódmezővásárhelyen a kapitalizmus 1914-ig terjedő időszakában című tanulmánya egyszerre gazdaságtörténeti áttekintés, ugyanakkor társadalomnéprajz is, ahol a források fő vonulatát levéltári anyagra alapozza, kiegészítve a korabeli újságok témára vonatkozó híreivel és a néprajzi szakirodalommal, elsősorban Kiss Lajos írásaival. Különösen a gazdaságtörténeti témákat találta alkalmasnak arra, hogy néprajzi anyaggal egészítse ki. A Hódmezővásárhely története második kötetében ismertette a város mezőgazdaságának történetét 1848-tól, 1918-ig, ahol az állattartás kapcsán külön fejezetet írt Népies gyógymódok és babonás hiedelmek Hódmezővásárhelyen a háziállatok megbetegedése esetén címmel. Ez nem szokványos gyakorlat történeti tanulmányokban, de jelzi a szerző ilyen irányú érdeklődését. így, amikor felkérést kaptam arra, hogy Herczeg Mihály néprajzi tanulmányait, cikkeit ismertessem, el kellett gondolkodni azon, hogy hol húzzam meg a határt a helytörténeti és néprajzi munkái között. Az előadás időbeli korlátái miatt elsősorban azokat a munkáit veszem sorra, amelyek egyértelműen a néprajztudomány körébe tartoznak, megjegyezve azt, hogy írásainak egyik kiemelkedő érdeme éppen ez a komplex látásmód, amellyel igyekszik a múltat minél teljesebben, minél több oldalról bemutatni. Mielőtt azonban a konkrét dolgozatokat ismertetném, érdemes néhány szót szólni ezek forrásairól. A levéltári dokumentumok gazdagok néprajzi adatokban, ezeket jól ismerte és használta. Ugyancsak hasznos forrást jelentettek számára a régi, helyi 1 Elhangzott a Hódmezővásárhelyi Levéltárban 2016. június 7-én, Herczeg Mihály születésének közelgő 90. évfordulója alkalmából tartott emlékülésen. 2 HERCZEG Mihály: A cselédek Hódmezővásárhelyen a kapitalizmus 1914-ig terjedő időszakában = Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből V. Szerk. BLAZOVICH László. Szeged, 1981. 103-131. 3 Hódmezővásárhely története II./2. Főszerk. SZABÓ Ferenc. Hódmezővásárhely, 1993. 574-578. 265
