A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Kovács László: Egy egyedülálló könyvgyűjtemény fénykora és pusztulása

elérte a 450 000 kötetet/darabot. Az évek során Selye nagyjából szakosította is gyűjteményét, így könyvtára állományának velejét a pszichológiai stresszel és az azzal kapcsolatos témákkal foglalkozó kiadványok alkották. Egy idő után könyvtára egyedülálló tudományos kutatólaboratóriummá vált. Meg kell jegyeznünk, hogy a könyvtárban számos idegen nyelvű tudományos kiadvány is megtalálható volt, amelyek Selye külföldről jött kollégáinak nyújtottak segítséget kutatómunkájukban. Kutatócsapatának tagjai 23 országot képviseltek.

Selye már 1926-ban megkezdte a stressz hatásával foglalkozó elméletének kidolgozását. Egész életén keresztül kutatta a stresszel kapcsolatos betegségeket. Harminc monográfiát írt róluk és 1500 cikke jelent meg. Itt kell megemlítenünk úttörő munkáját, a The Stress of Life (1956) c. könyvét, amelyet több nyelvre lefordítottak, többek között magyarra is, és amely 1964-be Életünk és a stressz címmel jelent meg. Hét utánnyomás készült belőle. Nagyszámú monográfiáiból kettőt szeretnénk kiemelni, amelyek a következők: From Dream to Discovery (Álomtól a felfedezésig, 1967) és a Stress without Stress (Stressz stressz nélkül, 1974). Felfedezései és elméletei olyan ütőerővel rendelkeztek, hogy néhány szaktekintély őt nevezi a „stresszelmélet atyjának”. Selye három doktori fokozatot szerzett: az orvosdoktorit (MD.), a tudományos fokozatot (PhD.) és a tudományok doktora (DSc.) fokozatot. Ezen kívül 43 tiszteletbeli doktori címmel is kitüntették, és a stresszel kapcsolatos úttörőmunkája eredményeképpen tíz év alatt többször is felterjesztették Nobel-díjra. 1982-ben hunyt el Montréalban.

Selye nem csak évtizedeket szentelt a gondosan szakosított és egyedülálló intézeti könyvtár fejlesztésének, hanem óriási összegeket is költött rá. Tisztában volt azzal, hogy a gyűjtemény megőrzéséhez és fenntartásához pénzre is szükség van, és a hozzá közelebb álló munkatársainak nem egyszer kifejezte aggodalmát a könyvtár jövőbeni helyét és sorsát illetően. Az intézeti könyvtár küldetésének tekintette, hogy összegyűjtse az orvosi és társtudományok szaktekintélyeinek minden idevonatkozó munkáját, amelyek széles spektrumot öleltek fel. Az összegyűjtött kiadványok többsége 1930 és 1980 között látott napvilágot. 1960-tól kezdve néhány társadalomtudományi művet beszerzett. Amikor a könyvtárat bezárták, több mint félmillió kiadvány volt a gyűjteményben.

Sok kiváló tudósnak ő volt a mentora. Ezek között említenénk meg egy másik magyart, dr. Szabó Sándort, akire azután rábízta a gyűjteményt. Az örökség átvétele kezdettől fogva nehézségekkel párosult, de Szabó egy alapítványhoz tartozott, amely azután koordinálta az intézet gyűjteményének felszámolását.

Szabó először szülővárosának, Adának akarta adományozni a gyűjteményt. Ada Jugoszlávia északi részén egy magyar település. Mivel Ada környékén zavaros volt a politikai helyzet, néhány magyar város könyvtárával is felvették a kapcsolatot a gyűjtemény esetleges átadásának ügyében. Orvosi egyetemek és kutatóközpontok viszont szakmai okokból elutasították a könyvtár gyűjteményének átvételét, és így ezt az óriási tudáshalmazt annak adták volna, aki kéri. Tárgyalásokra került sor Szentes város önkormányzatával, ahol a korábbi megyei hivatal irodaházát és az üressé vált Esze Tamás laktanyát biztosították volna a

223