A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Kovács László: Egy egyedülálló könyvgyűjtemény fénykora és pusztulása
gyűjteménynek. így azután ezt az óriási gyűjteményt 1992-ben eljuttatták a 35 ezres lélekszámú kis magyar városba, amelynek soha nem volt főiskolája, sem egyeteme. Jómagam magyarországi körúton voltam könyvtári konzultációs célból, amikor 1998 szeptemberében a kollégáim megkértek, hogy vizsgáljak már át egy óriási gyűjteményt, amit ajándékba kaptak, és amit Szentesen tároltak. Hat év telt el azóta, hogy a gyűjtemény megérkezett Szentesre, és a könyvek, kiadványok azóta vártak arra, hogy valaki eldönti sorsukat a Szentesre való megérkezésük után az ajándékozó kifejezett kívánságának megfelelő felhasználással. Vendéglátóim kérték, hogy becsüljem meg a gyűjtemény kulturális értékét, tárolási igényét és az ezzel kapcsolatos költségeket, stb. Először elkísértek a volt megyei hivatal irodaházába a város központjában. Az első emeleten két szobában újságok és folyóiratok voltak összevissza a polcokon meg sorba rakva a padlón. A mellette lévő nagyobb teremben a falak mentén nyomtatványok sorakoztak halomba rakva. Polcsorok álltak a terem közepén, de nem volt rajtuk semmi. Azt a választ kaptam, hogy a polcok üresen kell, hogy álljanak mindaddig, amíg az épület padlójának teherbíró képességét meg nem határozzák. Ebben a régi épületben a város központjában a szállítmányból néhány száz láda anyagot helyeztek el, hogy a szállítmányt ellenőrizni kívánó meghívott személynek megmutathassák. A gyűjtemény zömét, a szállítmány mintegy 95%-át a város határában található elhagyott kaszárnyában rakták le. Ide csak kocsival lehetett eljutni. Első benyomásom a kaszárnya külsejéről nem volt valami biztató. A külső falakat mindenütt gaz meg gyom övezte. A kapun belépve a látvány nem volt sokkal vigasztalóbb. Az első épületben volt egy jó nagy hálókörletnek használt, fűtés és villany nélküli helyiség betört ablakkal. Amikor beléptünk a terembe, két méter magasságig, meg még ennél magasabbra is feltomyozott raklapok fogadtak bennünket. Volt jó néhány láda, amit vandálok felfeszítettek. Valószínűleg erotikus anyagokat véltek bennük. A ládákból kihúzott, számítógéppel nyomtatott papírlisták terítették be a padlót. Ilyen számítógépes listákat használtak több éven keresztül az állományban lévő folyóiratok ábécérendben történő nyilvántartására. A nyolcvanas években az Egyesült Államokban is ilyen listákon tartották nyilván a könyvtárak állományában lévő folyóiratokat. Az egyik felnyitott ládában található listán 4456 volt a legmagasabb oldalszám. A monográfiák katalógusának semmi nyoma. A második épületben volt a legtöbb raklap és láda. Ez a hálókörlet még elha- nyagoltabb volt, mint az előző. A mennyezetről és a falakról lepotyogó malter borította a ládákat. Madárürülék, bogarak leptek el mindent, a ládákba befészkelték magukat a rágcsálók, és a penész szaga mindent áthatott. Itt is felfeszített ládák, amelyek tartalma szétszórva a padlón. Az anyagok nagy halmokban és a súlyúk olyan nyomást gyakorolt a ládákra, hogy az azokban lévő bekötetlen folyóiratok eldeformálódtak, amely megnehezítette volna azok polcokon való 224
