A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Füvesi István László: Herczegek, Samuk, Herczegek

meg. Előneveik zilahi, részben székeséi lett. Ezektől származtak a vásárhelyi Herczegek, amint ezt Szolnok megye 1794-ben és 1834-ben, Csongrád vármegye pedig 1834. április 30-án elismerte.

A vásárhelyi ágazat megalapítójáról legendák keltek szárnyra, melyeket az idő igazolt. A 18-ik században egy vándor fiú, mint bolyongó idegen került a vásárhelyi határba, s Mártélyfeketehalmán állapodott meg. Samunak nevezte magát, titkolni óhajtván származását, talán restelvén azt, hogy mint földbirtokos sarjadék, szegény. Álmodozó, csendes fiú volt, de csakhamar nyilvánvaló lett előkelő származása. Samu Herczeghnek hívták. Ez az S betű még a 19. század közepén ott volt a család neve előtt, sőt anyakönyvi bejegyzésben is szerepel, ahol azonban meg van jegyezve, hogy helyesen nem Samu, hanem Herczegh.

A család előkelő származásáról 30 esztendei hathatós kutatás eredményeként rendkívül érdekes és értékes tanulmányt írt hiteles adatok alapján Dr. Herczegh Mihály egyetemi professzor:

A zekchewi és zilahi Herczegh család

írta: dr. Herczegh Mihály egyetemi tanár

I. A Váradi Regestrumban (anno 1235.) ez foglaltatik: „Ego Benedicta, uxor Herczegh de genere Borsa, duabus filiabus meis juxta natalium suarum dignitátem mariatis et rebus meis eisnem legitima traditus stb. magyarul Én Benedicta a Borsa nemzetségből származó Herczegheknek felesége, miután mindkét leányomat születésük méltóságához képest férjhez adtam, vagyonomat nekik törvényesen átadván stb." aki a Borsa nemzetségből származó Herczegheknek felesége. (Karácsonyi János Regestrum Varadiense 1903. évi kiadás 307. No 389-142.) Az itt említett Benedicta férje az a Herczegh volt, aki 1201-ben mint Bihar megyei comes említtetik. Ezek a Herczeghek a Bors vagy Burs nemzetségből már az aranybulla keletkezésekor Bihar megyében is birtokosok voltak. (Anjou okm. tár III. k. 130. Orsz. levélt. Neo. reg fasc. 1686. N. o.) A Szekcsői megjegyzés tévedésen alapul, mert úgy tünteti fel a dolgot, mintha én a még ma itt élő Herczegh családot a Szekcsői Herczeghektől eredtetném. Holott én nem a szekcsői Herczeghektől eredtetem a Herczegh családot, hanem régibb időből, a Borsa vezér nemzetségéből, akinek apja Böngér kunvezér volt. Ezen adatok szerint tehát valamint az alább következő tények alapján is kétségtelen, hogy a Herczegh család éppúgy, mint különösen a zekchewi Herczegh család a Bors (Burs, Borsa, Borsu) nemzetségből származik; amelyről még a következő helyeken van említés, a) Ugyancsak a váradi regestrumban anno 1222. 282. lap. Nro. 340. (237) és anno 1214. 187. lap Nro. 97 (323); b) A Garam melletti szent Benedeki apátság 1075. évben kelt privilégiumában (Fejér C. D. I. k.. 428. II. k. 67.); c) Egy 1295. évi oklevélben (Szeredai, Hist, episc. Transylv 31.); d) Egy 1299. évi oklevélben (Gossinger, Tabui. Cronolog 14.); e) Egy 1307. évi oklevélben (Gróf Széchenyi Diplomatárium) és f) Horváth István, Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről. (1820. 49. lap.)

21