A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Zeman Ferenc: A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület két világháború közötti históriája

A Gazdasági Egyesületet tehát egyre jobban lefoglalták belső bajai. A város mezőgazdasági életének alakítását pedig egyre inkább a Mezőgazdasági Bizottság élén álló, agilis Kovács Jenő vette át. Az 1929-es közigazgatási törvény utóbbi testületnek öt törvényhatósági bizottsági helyet biztosított a város közgyűlésében, melyet a GE vezetősége sérelmezett, de nem tudott ellene tenni. Az 1929-es választástól huszonöt törvényhatósági bizottsági tag volt egyben az egyesület tagja is. Valamikori együttes fellépésükről azonban nem rendelkezünk információkkal, az egyesületnek nem volt külön „frakciója” a város parlamentjében. 1933 elején a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara és a helyi Mezőgazdasági Bizottság gazdaértekezletet tartott a városban, melyen válságkezelő javaslatokat fogalmaztak meg, majd ezeket a miniszterelnök elé terjesztették.42

1931 nyarán a búzaválság soha nem látott méreteket öltött, a felvásárlási árak az előző évi átlagár felére zuhantak. Ezen pedig az időközben hat pengőre emelt, termelőnél maradó gabonajegy-rész sem tudott érdemben javítani. 1931 augusztusában, majd szeptemberében az eladósodott és bajbajutott kisgazdák Balogh Sándor GE alelnök vezetésével nagygyűlést tartottak, ahol csatlakoztak egy, Makón kezdeményezett országos mozgalomhoz. Ekkor a tizenötezer vásárhelyi gazda közül mintegy tízezer küzdött valamilyen mértékű adóssággal. Az érdekvédelmi szervezeteikkel elégedetlen alföldi gazdák végül október végén, Makón megalakították a Kisgazdák Országos Egyesületét, melynek vezetőségébe több vásárhelyi GE tag is bekerült. Fő követelésük a nagyobb összegű, alacsony kamatozású államkölcsön kormányzati biztosítása volt. A GE ugyanakkor kinyilvánította, hogy a mozgalom politikai töltete miatt nem csatlakozik a kezdeményezéshez. Az 1932 nyarán megjelent új gazdavédelmi rendelet türelmi ideje, majd ennek 1933. október 31-ig való meghosszabbítása némi könnyítést jelentett a legrosszabb helyzetben lévő gazdáknak, de a kiterjedt válságot továbbra sem oldotta meg.43

1932 elején a pénzügyi válságba sodródott, hetvenezer pengő adósságot felhalmozott GE vezetőségében változások történtek: Ifj. Lázár Lajos alelnök lemondott. A februári választmányi ülésen pedig maga az egyes tagok által erősen kritizált Lázár Dezső is leköszönt az elnökségről. A márciusi éves közgyűlésen azonban - miután a jelenlévők 66-23 arányban bizalmat szavaztak neki - meggondolta magát, és mégis maradt az egyesület élén. A megüresedett alelnöki posztot nem töltötték be. Az egyesület a lóversenypálya miatt fennálló adósága rendezésére államsegélyért a földművelésügyi miniszterhez fordult. Emellett a szanálás érdekében tehetősebb tagjaitól százpengős kamatmentes kölcsönök felajánlását kérte. Ezt szeptemberig mindössze tízen teljesítették. Ezután kisebb összegeket is elfogadtak. A gazmárcius 3. 1-2.; VRÚ 1931. március 15. 5.; VRÚ 1931. december 8. 2.; VRÚ 1931. december 15. 3.; VÚ 1931. március 3. 1-2. VÚ 1931. december 8. 2.

42 VÚ 1929. november 19. 1.; VÚ 1933. február 14. 1-2.; VÚ 1933. november 22. 3.

43 VRÚ 1931. szeptember 15. 1.; VRÚ 1931. október 29. 2.; VRÚ 1931. november 3. 2.; VRÚ 1932. július 8.; VÚ 1931. augusztus 7. 3.; VÚ 1931. augusztus 11. 2.; VÚ 1931. augusztus 18. 1.; VÚ 1931. szeptember 2. 1.; VÚ 1931. szeptember 15. 3.

206