A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
filmforgatókönyveket is írt.146 Műkedvelő előadásokon sokáig szerepelt, kisebb epizód szerepekben, még 1925-ben is fellépett, amikor saját népszínművét, a Cifra Jutka c. adták elő a Fekete Sasban. Szénási Ernő (1924-1982): színész. Jászai Mari-díjas (1967). Hódmezővásárhelyen született és itt végezte iskoláit, bekerült a Kokron-gyári színjátszók közé, majd Somlay Artúr egyik Nyári Színkörbeli vendégszereplésekor fedezi fel a fiatal statiszta tehetségét. A Színművészeti Akadémiát 1952-ben végzi el. A Madách Színházhoz szerződött, amelynek haláláig tagja maradt. Kiváló jellemszínész volt. Elsősorban a kisemberek hiteles megformálásával tűnt ki. Több filmben, tv-játékban és a rádióban is rendszeresen szerepelt. Híres karakterjátéka Huszárik Zoltán Szindbád c. filmjében, a kisvendéglős főpincér, Vendelin szerepe, a címszereplő Szindbádot alakító Latinovits Zoltán társaságában. Szendrey Mihály (1866-1956) színigazgató. Hódmezővásárhelyen az egyik leghosszabb ideig vendégszereplő vándorszínész társulat igazgatója. A népkerti Nyári Színkörben 1905 és 1918 között sikeresen vendégszerepei társulatával a nyári idényben. Több helybeli műkedvelő színjátszó felfedezője, szerződtetője. Szenti Kiss Ernő (1901-1937) műkedvelő színész, népszínműíró. Fiatalon kezd iskolai színjátszóként, majd a Hódmezővásárhelyi Állandó Műkedvelő Társaság tagja, szereplője lesz. 1927-ben írja meg első népszínművét A megkondul a [vásárhelyi] öregtemplom nagyharangja. Ezt a darabot a Nyári színkörben mutatják be 1927-ben. A nagy sikert aratott népszínművet évtizedekig játszák a vásárhelyi és a környékbeli olvasókörök, iskolai színjátszók. Az Alföld nagy részén, de országosan is ismerté válik és sok helyen játszák. A Nemzeti Színház pályázatára is készít darabot Keveredés címmel. Szerdahelyi József (1804-1851) színész, operaénekes, zeneszerző. A református Ogimnáziumban végzi tanulmányait, majd a pesti jogász karra jelentkezik. A magyar reformkor hevülete - mint sok kortársát - a vándorszínészet útjára viszi. 1820-as évek elejétől lép fel prózai- és énekes szerepekben Debrecenben, Pest-Budán, majd operatársulatot alapít Kolozsvárott. Egy év múlva Nagyváradra, Kassára szerződik, majd 1837-től haláláig a Nemzeti Színház tagja. Sokoldalú színész, operaénekes, aki színpadi zeneműveket is szerez, korrepetitor. Néhány zeneszöveg fordítása is fönnmaradt. Fia, Szerdahelyi Kálmán is a magyar színjátszás kiemelkedő alakja. Mellszobra a BFMK-ban, emléktáblája a BGRG panteonjában található meg. 1995-től néhány évig kulturális célú KHT viselte nevét Vásárhelyen. Sziklai Jenő (1888-1944) színész, színigazgató, színházi rendező. Korának egyik legelismertebb szakembere volt, nyári társulatával 1932-35 között vendégszerepeit Vásárhelyen. Felesége a jól ismert Patkós Irma színész, primadonna volt. Szilágyi Ernesztina (1840-1901) színész. Vásárhelyen született, annyi maradt fönn színészi pályájáról, hogy 1856 és 1862 között tagja a pesti Nemzeti Színháznak. Férje Matkovich Pál író, újságíró, vígjátékot is szerzett Egy szép asszony betegje címmel, amelyet a Nemzeti Színház 1859-ben - Sz. E. ottani szerződése alatt- mutattak be. Szilágyi Szabó Eszter (1915—?) színésznő. Vásárhelyen született Szabó Mária néven, 1937-től Szegeden játszott. Később Budapestre kerül, több fővárosi színháznál játszik 1940-45 között. 1937 és 1944 között hét magyar filmben játszik, öt közülük főszerep. 1945- ben elhagyta az országot, további sorsa ismeretlen. Testvére Szabó Ferenc László színész. Szíver-Szerdahelyi Borbála színész, primadonna. A vásárhelyi gyökerekkel rendelkező művész, a Debreceni Csokonai Színház Kálmán Imre Bajadér c. operettjének főszerepében M6 péter László: Miscellanae Vásárhelyiensa = A Móra Ferenc Múzeum évkönyve, 2004. 49. 189
