A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

lépett a vásárhelyi közönség elé, 1947 júniusában.147 Korábbi és későbbi pályájáról nem sikerült többet megtudni.

Szőrffy Sándor (1877-1950) orvos, a műkedvelő társulat ügyvezetője, támogatója. Szenvedélyes színházlátogató, majd a Hódmezővásárhelyi Állandó Műkedvelő Társulat tagja, támogatója, ügyvezető elnöke. Fia, Szőrffy György rendszeresen szerepelt helyi műkedvelő előadásokon.

Till Aran (1909-1991) A vásárhelyen leginkább fényképészként, majd szobrászként ismert művésznő az 1930-40-es években műkedvelő rendezőként is bemutatkozott. Ő rendezte - többek között - a Gazdasági Egyesület fiataljai által, 1940 októberében bemutatott, élőképekből és színi jelenetekből összeállított műsort.148

Tóth Marcsi színésznő. Fáry Antal bankigazgató elvált felesége, Vásárhelyen a Nyári Színkörben kezdett műkedvelőként, majd vidéki társulatokhoz, később a fővárosi Népszínházhoz került énekes és prózai darabokra.

Tóth Lajos (1900-1986) főkántor, énekkarvezető, operaénekes. 1923-tól kántor és karnagy, énekkar vezető a Belvárosi katolikus templom vegyes kórusának. Iskolai kórusokat vezet, városi ünnepségeken vezényel. Több helyi énektehetség felfedezője, elindítója az énekesi pályán: Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, Bessenyei Ferenc, Endrei Amália és mások. 1946-tól az Operaháznál énekel nyugdíjazásáig.

Tóth Sándor (1874-1934) népköltő, népszínműíró. A Dongó c. helyi élclap munkatársa, a Magyar Miska szerkesztője. Népdalszövegeket és verseket is szerzett. Verseskötete Vadvirágok c. jelent meg 1912-ben. Pályája elején id. Bibó Lajos újságíró pártfogolta. A család becsülete c. népszínművét 1914-ben mutatták be a Nyári Színkörben. Más előadásokban maga is fellép műkedvelőként, illetve rendezője azoknak. További népszínművei: Hortobágy virága; Marci gyerek házasodik; Csárda A pálinka..

Török Károly (1843-1875) vásárhelyi csizmadia fia. A református gimnázium Petőfi Önképzőkörében szerepel maga írta versekkel, versmondással 1861-től (másodikos gimnazistaként egyik alapító tag). Vásárhely környéki néprajzi gyűjtését (

Csongrád megyei gyűjtés) is még hatodikos gimnazistaként gyűjtötte (néhány iskolatársával közösen). Ebben számos -akkor még élő- Vásárhely környéki népi és gyermekjátékot, misztériumi- és alakoskodó előadást (betlehemi-, vízkereszti- és óévbúcsúztató játékot, a Gergely-járás és a Pünkösdi királyleány választás szokását jegyezte le). Szegény diák lévén egyházi legátusi (ünnepi prédikátori) szerepet is vállalt.149

Tunyogi Péter (1901—?) színész, énekes. A vásárhelyi születésű műkedvelő színész fiatalon tagja lesz a helyi Műkedvelő Társaságnak. Mezőtúrra kerül, majd több vidéki társulatnál eltöltött évad után, 1928-tól lép a hivatásos operetténekesi pályára. Az 1930-as évek elején Szarvason lépett fel. További életéről nem lehet tudni.

Tühegyi Katalin (1922-1991) filmszínész. Vásárhelyen született gazdálkodó családban, előadói szereplési tehetsége már az elemi iskolában megmutatkozott. Serdülő korától fellépett iskolai előadásokon, gazdabáli jótékonysági esteken. A Nyári Színkörben ajánlották be meghallgatásra, de helyi vagy vidéki fellépéséről nem maradt följegyzés. Rövid filmes karrier kezdődik számára, 1941-ben a pasaréti úti filmgyárba kerül, ahol Karády Katalin dublőze a Kísértés c. filmben. 1943-ban szerepet kap a Lejtőn c. Podmaniczky Félix filmben, amelynek érdekessége, hogy főszerepét a szintén Vásárhelyről származó Szilágyi Sza147 Alföldi Újság, 1947. jún. 10.

148 VRÚ, 1940. okt. 13. 1.

144 TÖRÖK Károly: Csongrád megyei gyűjtés. Magyar Népköltési Gyűjtemény. Pest, 1872.

190