A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

A bor című népszínmű előadói egy vásárhelyi városi olvasókör udvarán. 1920-as évek (Kovács Ferenc gyűjteményéből)

Az iskolai színjátszás Hódmezővásárhelyen

Református iskolai és gimnáziumi színjátszás

Az 1800-as évek elejére fokozatosan áttér a református iskola a magyar oktatási nyelvre, megjelenik a magyar vers, irodalom, színjáték a nevelésben. Szikszay Benjámin vásárhelyi rektorsága idején (1823-1849) a tanulásra kijelölt tankönyvek között találjuk a: Magyar rímes és mértékes versek írása mellett, a Magyar Költészettant (a lantos, az elbeszélő, a drámai vagy színjátéki, az oktató és a vegyes szerkezetű költeményeket) is, a Szavalástant és a Szavalás magyarul, Magyar írás és éneklés. Nem elhanyagolható tény, hogy a reformkori Vásárhelyen olyan irodalomszerető és gyakran maguk is írói vénával rendelkező református papok, tanárok, értelmiségi réteg kezd megjelenni, akik számára fontos a magyar irodalmi értékek ápolása, gyakorlása és továbbadása a diákság számára. Olyan személyiségek élnek vagy telepednek le a városban, mint például Széli Sámuel, a Vásárhelyen 1826 és 1871 között szolgáló ref. lelkipásztor, aki maga is ír és versei jelennek meg. Nagy Ferenc főügyész, aki elismert műfordító, első színműpártolónk, a Siller és Goethe fordítással jelentkező Szabó Mihály, a későbbi polgármester, vagy a Shakespeare magyarító Schéner György mérnök.

157