A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
A reformkori Magyarországon és így Vásárhelyen is megjelennek a magyar nyelvű vándor színtársulatok. A táncvigalmakba és színházba járó diákokat korábban testi fenyítéssel, elzárással vagy pénzbüntetéssel sújtó rektori rendelkezések enyhülnek, a tanuló oktatói engedéllyel szórakozhat. Ugyanakkor tiltást is alkalmaz időnként az iskolaszék: felelősségre vonnak négy diákot, akik „tegnap, az az [1845] Apr. 27.-én a játékszínen fellépni és a színmű előadásában tettlegesen részt venni merészellettek”. Kimondja még a református iskolai törvény a következőt is: „Minden tanuló most is kerülje a rossz társaságokat szorgalmatosán, de a tisztességes s szellemi élvezetet nyújtó társaságokban részvét - munkától üres órában - nem tsak megengedtetvén, hanem ajánltatván is” m A vásárhelyi Ref. Főgimnázium ismert önmüvelö, színjátékos csoportjai Aula [református diákkör] (1860. dec. 19. - 1861. jún. 2.) Önképző diákegyletként alakult meg a Református Főgimnáziumban. Rövid működésük alatti tevékenységükről csak annyit tudunk, hogy 18 önképző gyűlést tartottak alapszabályzatuknak megfelelően: „tanulótársaik erkölcsi nemesítését, írásbeli dolgozatok készítését, szavalást és szóbeli vitatkozásokat, az önmaguk művelésére”. Nem egészen félévi működésűk után beolvadtak, az akkor már nagyobb létszámú, erősebb hatású, szintén a gimnázium keretein belül működő Önképző Egyletbe.80 81 A Református Főgimnázium Petőfi Önképzőköre (1862-1949) alakult meg. Elődje Aula néven 1860-ban, majd egy év múlva Önképző Egyletként működik. 1862-től Petőfi Önképző Társulat, 1891-től viseli a Petőfi Önképzőkör nevet. A kör vezetője mindig gimnáziumi tanárelnök, általában évente változik személye. Első elnökei olyan nagyhírű gimnáziumi tanárok voltak, mint Vitéz Lajos, Kiss Gusztáv, Ábrái Károly, Futó Mihály vagy Imre Lajos. Alapító tagjai között ott van a diák Török Károly, későbbi néprajzi gyűjtőnk, Széli Lajos, későbbi orvos és mások is. Rendszeres közreműködője, a későbbi lapszerkesztő, országgyűlési képviselő Kun Béla is, vagy Espersit János. Diák tisztikarát a diákság (elsősorban a kör tagjai) választják. A diák önképzőköri elnök személye is évente változik. A diák tisztikar és különösen az önképzőköri elnök választása felnőttek módjára, azaz jelöltállítással, választási korteskedéssel jár. A megválasztott diák elnöknek tekintélye van a gimnáziumban. Titkárt, pénztárost és jegyzőt, ritkán vigalmi-, bíráló- és igazolóbizottsági tagokat is választanak. Tagsága változó, negyven és száz között van, a jó fellépésű, szónoki- és énekhanggal rendelkező diákok közül kerülnek ki. Az önképzés a rendes közgyűléseken zajlik, ahol felolvasásra kerülnek a diákság saját munkái, (versek, beszédek, novellák, szaktárgyi dolgozatok, néha színművek, melodrámák stb.). 1860-as évek közepén mutatják be például Széli Lajos, önképzőkö80 FÖLDESI Ferenc-IMRE Mihály-VARSÁNYI Péter István: A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium. Hódmezővásárhely, 1990. 43^15. 81 A Hód-mező-vásárhelyi ev. ref. főgimnázium története. Szerk. FUTÓ Mihály. Hódmezővásárhely, 1897. 333. 158
