A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

műkedvelő színészek. A fiatalon a városban időző Juhász Gyula így emlékezik a régi színkörre: „...itt láttam az első színházi előadást, mikor a népkerti bódé hasa- dékán kukucskálva gyönyörködtem Makó Lajosban, a legjobb peleskei nótáriusban.”22 Kiss Lajos is itt leselkedik a színjátszók után, míg maga is majdnem színésszé válik. Felállításának évét nem ismerjük - a Hód-tava lecsapolása, kiszáradása és az Erzsébet-liget kialakításával egybeesik - csak azt a tényt, hogy 1885-re faszerkezete annyira elkorhadt, hogy egy nagy viharban összeroskadt. Ezt még felújítják, javítgatják, és amíg föl nem épül a Nyári Színház fedett, faszerkezetű épülete, ebben játszanak a helyi műkedvelő színjátszók és a nyaranként ide látogató vándortársulatok is.

Az 1898-ra felépült legendás Faszínházban szintén nem csak vidéki hivatásos színtársulatok, egész nyári szezonban, vagy csak néhány előadáson léptek fel, hanem a helyi színjátszó csoportok és iskolai színpadok is szerepeltek itt. [A Nyári Színkör életével számos írás foglalkozik részletesebben, többek között: ORMOS Gerő: Faszínház a Népkertben CSMH 1973. 7. 19. 5.; FEHÉRNÉ ZSOLDOS Erzsébet: A hódmezővásárhelyi nyári színkör 1898-99-es színi-évadja (1984); KRUZSLICZ István Gábor: A népkerti nyári színkör ötven éve = Juss, 1988. 2. 2- 11.; HETÉS György: Osváth Béla színháza Hódmezővásárhelyen. Hmvhely, 1989; KRISTÓ Mária: Színházi élet a Hódmezővásárhelyi Nyári Színkörben (Szakdolgozat) 2001. stb.]

Helyi érdekesség az, hogy a kor legnépszerűbb vásárhelyi prímása, Czutor Béla [Béla cigány] és zenekara többször fellépett a helyi és vidéki színtársulatok egy- egy előadásán, mint kísérő zenekar. 1893 augusztusában a Cigánybáró c. operett betétdalait kísérte a nagyhírű vásárhelyi prímás.23

Színjátszók zárták be a Vásárhelyen megrendezett, nagy sikerrel járó, 1904-es Ipari- és Mezőgazdasági Kiállítást a népkertben, amelyen dalos-táncos-tréfás jelenetek váltották egymást.24

A Nyári Színkörben 1910. május végén bemutatott Szigligeti Ede A cigány c. népszínművét az Ipartestület támogatásával, a Csizmadia Szakosztály Ifjúsága vitte színre, Tóth Sándor helybeli paraszt színműíró rendezésében, pazar jelmezekben.

Tóth Sándor saját darabját, A család becsülete c. népszínművét 1914-ben mutatták be a Nyári Színkörben, szintén saját rendezésében.

1925 szeptemberében láthatta először a vásárhelyi műkedvelő közönség Bibó Lajos Juss c. parasztdrámáját a Nyári Színkör színpadán, nagy ünneplésben részesítve az akkorra már országos hírnevet szerzett helyi szerzőt.

1939-re elérkezik a magyar területek visszaszerezhetőségének szele, már a vígjáték eszközeivel mernek nyúlni hozzá. A Nyári Színkörben játsszák augusztus 19- 20-án a Kaczián Géza szövegkönyvéből, Huber Károly zenéjével bemutatott Vartyogi nagy dalnokversenyt. A játékos daljátékot a helybeli műkedvelő színtársu22 JUHÁSZ Gyula: Hódmezővásárhely = Délmagyarország, 1926. szept. 5.

23 VV, 1893. aug. 10. 3.

24 A Hódmező-Vásárhelyi Ipari- és Mezőgazdasági Kiállítás végjelentése, 1905. 84.

140