A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

lat akkori tagjai viszik színre, Kardoss Gézának, a nyári idényben itt játszó hivatásos színtársulat igazgatójának rendezésében. A daljáték a helyi Ipartestület támogatásával, fönnállásának 50. évfordulójára lett bemutatva, Heisler Sándor ügyvéd, Héder Ferenc, Gajdán Béla, Szántó Imre, Kasza Ernő és más helybeli színjátszók szereplésével. A karénekeket Bognár Rezső ref. kántor, a szólóénekeket Kenéz László, a táncokat Szűcs Pál tanította be, az élőbeszédet Pákozdy Ferenc költő írta. A zenei kíséretet is helybeli zenészekből alakult zenekar szolgáltatta.25

A második világháború közvetlen befejezése utáni hivatásos és műkedvelő színházi életben (1. Szakszervezeti [és] Ifjúsági Színház, Hódmezővásárhelyi Városi Színház) is csak néhány évig szolgálhatott helyszínként, az akkorra már legendássá váló „Faszínház”. Mikor is a szerkezeti javításokat igénylő színházat, a felújítás helyett lebontották 1950-ben.

Iparegylet Műkedvelői (Iparos Ifjak Önképző Egylete, 1867-194?). Saját székházat építettek 1873-ban a Lánc utcában, ahol bálterem és színpad is helyt kapott. Az egyik leghosszabb életű műkedvelő társulás volt Vásárhelyen, természetesen változó tagsággal. Felléptek a Fekete Sas színpadán, majd a Nyári Színkörben is. 1893 áprilisában mutatták be Lukácsi Sándor: Ágnes asszony c. népszínművét.26 Társas vacsorákat, műsoros esteket és Iparegyleti bálát is rendeztek rendszeresen. Az Iparos Daloskor országosan is híres volt, 1930-ban Hódmezővásárhelyen rendezték az Első Országos Iparos Dalosversenyt. Az Iparegylet műkedvelő színjátszói mutatták be a helyi szerző, református lelkész Nagy Béla három egyfelvonásos vígjátékát, 1933-ban.27

Egyetemi Ifjak (helyi) Színtársulata (1870-es évek - ?). Alkalmi előadásokat állítottak össze Vásárhelyen már az 1870-es évektől, elsősorban a nyári szünidők alkalmával, a fővárosban, Szegeden, Debrecenben és másutt tanuló helyi diákok. Széli Lajos (a későbbi orvos) A domb c. darabját két alkalommal is előadták.28 29 A résztvevő diákok neveit nem ismerjük, csak föltételezni lehet, hogy nagy részük a Főgimnázium Petőfi Önképzőkörének egykori tagjai lehettek. Leginkább a régi és az új Nyári Színkörben, a Fekete Sas színpadán vagy a Vigadó melletti alkalmi színpadon tartották előadásaikat. Másik ilyen nyári előadásuk volt 1909-ben a „Tarkaszínpad,29 Az elsők között mutattak be az egyetemisták pesti kabarét, 1913- ban egy Karinthy-jelenetet adtak elő elsőként Vásárhelyen. Az esten elhangzottak még Kosztolányi Dezső és Gábor Andor, Somlyó Zoltán versek, Nagy Endre tréfái, kupiék, sanzonok.30

Református Nőegylet (műkedvelőszínjátszói) (1894-1949). 1896 karácsonyára mutatták be Az egyetlen leány és a Süketnek kell lenni c. vígjátékokat, jótékony

25 MNL CSML HL Ipartestületi iratok

26 VV, 1893. máj. 4. 2.

27 V, 1933. ápr. 30. 3.

28 FELLETÁR Béla: Nekünk két hazánk van... = Juss 1988. 3. 23.

29 VV, 1909. aug. 11.2.

30 VRÚ, 1913. ápr. 15. 2.

141