A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

Szőrffy Györgyné, Faragó Böske, H. Győrffy Ilona, Szathmáry Lajosné, Győrffy József, Benyhe Sándor, Hunyadi, Illés, Török és mások alakították.17

Fekete Sas színpada. A Fekete Sas elődje, a kisebb bálteremmel rendelkező vendégfogadóban is rendeztek színi előadásokat. Ilyen volt például az 1895 októberében megrendezett jótékonysági est a Vörös-kereszt Egylet javára, amelynek egész estés műsorában bemutatták Almási Tihamér: A miniszterelnök bálja c. vígjátékát. A darabot Ember Gyula rendezte, a szereplők között találjuk: ifj. Gosztonyi Sándort, Kun Miksánét, Szathmáry Tihamért, Darvassy Gyula, Lábdy Dezsőt és másokat.18

Az 1905-ben felépült, ma is álló szálloda emeleti báltermében a kor igényeit kielégítő színpad is épült. A falsíkból kiugró színpad, elő- és háttérfüggönnyel, zsinórpadlással és világítással rendelkezett. Férfi és női öltöző, egyoldali oldalsó bejáró a színpadra és kellékraktár tartozott hozzá. A szálloda a város tulajdonában volt és van, így városi szabályrendelet rendelkezett a színpad használatáról is: „A Fekete Sas nagyvendéglő nagytermében színielőadások csupán kivételes esetekben a színügyi bizottság meghallgatása után, a városi tanács engedélyével tarthatók, s a nagytermet csupán az engedély kinyerése után adhatja ki a bérlő ilyen előadásokra”. Hosszabb ideig működő, állandó színtársulata nem volt, városi és vidéki műkedvelő és hivatásos színtársulatok léptek fel egy-egy, vagy néhány estén keresztül, elsősorban a téli időszakban, illetve különböző bálok alkalmával. Itt mutatták be a városban először Kodály Zoltán Háry János c. daljátékát. Hovanyecz Ferenc rendezésében, a Báránykák c. bohózatot a református nőegylet vitte színre, 1933- ban.19 Vásárhelyi munkásfiatalok rendeztek jótékonysági bálát a felépítendő Munkás Művelődési Otthon javára. A bált megelőzően mutatták be Tóth Ede: A kintornás család c. népszínművét a Sas színpadán.20 Egy jótékony célú műkedvelő színházi előadásra ezzel a rövid versikével toborozták a közönséget 1940-ben: „Jöjjön a Sasba, szépre, gyönyörűre, / Egy álomszerű műsoros estére. ”21 A Hódmezővásárhelyi Dalárda is rendszerint itt lépett a dal- és zeneszerető helyi közönség elé. A második világháború után sok társulat tartott itt színi előadást, főként a téli időszakban. A szálló 1999-es nagy felújítása során az emeleti bálterem színpadát is korszerűsítették, technikai hátterét és világítását, valamint az öltözőket és a kiszolgálóhelyiségeket is felújították. Manapság iskolai előadásoknak, diák színjátszóknak, de leginkább zenei koncerteknek ad otthont a bálterem színpada.

Nyári Színkör („Faszínház”, 1898-1950).

Az egykori Erzsébet-ligetben állt a „régi nyári színkör” fedett faszínpad, melyet a helyiek csak „juhakol” névvel, a helyi sajtó kritika pedig „Thália-bódé”-ként illetett. Nyári színházi előadásokat adtak elő rajta vándor színtársulatok és helyi

17 Vásárhelyi Reggeli Újság (a továbbiakban VRÚ), 1940. dec. 10. 2.

18 VV, 1895.9. 29.4.

19 Vásárhelyi Újság (a továbbiakban VÚ), 1933. dec. 10.

20 HAJDÚ Gézái. m. 152.

21 VRÚ, 1940. dec. 4. 3.

139