A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

A leginkább jótékony céllal megrendezett előadásokra kiadott jegyeket a helyszínen kívül leginkább a rendező egylet, olvasókör stb. lelkes tagjai igyekeztek értékesíteni, de több belvárosi üzletben is kaphatók voltak elővételben.

Néhány társulat és helyszín műkedvelő színjátszásunk történetéből6

Piroska Egyesület (1829-?). A reformkori vásárhelyi egyletről nagyon kevés utalás maradt fenn, de annyi bizonyos, hogy a közművelődést, a polgári fejlődést volt hivatott szolgálni, felekezetre való tekintet nélkül.

Hóldmezó- Vásárhelyi Casinó (később Kaszinó Egylet, közismert neve: Úri Kaszinó, 1833-1945). Székhelye az egykori Láncos-házban (Andrássy - Lánc u. sarok) volt. A színi előadásokat és a bálokat a korabeli Sas fogadó tánctermében, a „tánczoló szállá”-ban rendezték. Fennmaradt a leírása egy 1839. február 7-én rendezett „Alorczás táncz-vigalom”-nak, amelyet egy Vásárhelyen vendégeskedő, tollforgató úrleány küldött a Pesten megjelenő Regélő-Honművész c. művészeti és szépirodalmi lapnak. Részlet a korabeli lelkes tudósításból:

„Képzelj magadnak édesem! egy jó ízléssel épített táncztermet [a korabeli Fekete Sas fogadó emeleti bálterme], szebb és alkalmasabbat a kőszegi és bajainál, kényelmesebbet a szombathelyinéi, - melynek nagyobb felében táncz a jelszó [a többség táncol], míg csinos oszlopzatokkal a terem nagyobb felétül elkülönzött kisebb szakaszban minden alkalmatosság nélkül kényelmesen ülhet az asszonyságok, s. a. t. köre,[a garde-dame-ok] - képzeld ide a szegedi hangászegyesület által pártfogolt hangászokat [zenekar], viasz-kivilágítást, egy díszes, szép számú személyzetet... ” Ugyanakkor hiányolja a divatos német táncok mellett a reformkorra terjedőben lévő magyar táncot: „nemzeti tánczunk nem jő eléggé szőnyegre, holott a magyar táncz egyike a legméltóságosabb tánczoknak...”7 A szabadságharc leverése után csak 1860-ban engedélyezik újjáalakítását. Tagsága gyarapodik, 1875- ben már kétszázhúsz tagja van. A kiegyezés utáni időszakban új egyletek sora alakul (Iparegylet, Olvasókörök, Gazdakör stb.), a Kaszinó folyamatosan veszített tagságából (1893-ban még 180 fő, 1930 körül már csak 80 tagja van). A magas tagdíj (évi 8 Ft), azonban biztosította a zavartalan működést, önálló székházukat 1901-ben építették a Zrínyi utca elején a Fekete Sassal szemben. A biliárd, a kártya és egyéb szórakozáson kívül saját színpadán irodalmi esteket és színi előadásokat is rendeztek időnként.8 9 Elnökei között találjuk Imre József kórházigazgató főorvost, Jeney Imre ügyvédet, Fejérváry Bertalan tanácsnokot. 1894-ben Jókai jubileumi irodalmi estet rendeztek.4 Vendégül látták többször is a szegedi Dugonics Társaságot, élén Móra Ferenccel, aki verseit olvasta fel, máskor Petőfi életét idézte.

6 Időrendben és teljesség nélkül, dőlt betűkkel kiemelve a jelentősebb helyi műkedvelő színjátszók neveit, az ismert és bemutatott darabok szerzőit és címeit.

7 Honmüvész. Pest, 1839. 11 1.

8VV, 1895. márc. 28.3.

9 VV, 1893. dec. 31.3.

136