A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Béres Dezső: Bűnösök és férfiak

verse érzelmileg sokkal fűtöttebb, szorosabb kapcsolatot mutat, mint amennyi dokumentumokkal jelenleg igazolható, soraival az elválás nem egyszerű okára világít rá. Egy el nem kallódott levélből tudjuk, hogy az apában erős honvágy élt, ha nem is egész Erdély, de gyermekkora városa, Kolozsvár után igen, ezért 1928. január 1- i, utolsó találkozásuk után oda távozott. A házasságjogi törvény régtől tiltja a testvér, féltestvér leszármazottjával történő házasságkötést, mégis több okmányon Vöröss Zsigmondné Vöröss Ilona szerepel, mint a gyám. A rokonságban lévő Hatvani és Vöröss család nyaranta hosszabb időt töltött együtt Tiszaburán, kisgyermekként itt találkozott egymással a két másod-unokatestvér, a majd mázsává előlépő Dica és a leendő költő (nagymamáik, Szigethy Mária és Júlia testvérek). Gyermekkori emlékként a burai folyópart funkcionális helyszín a költő verses szerelmi regényének, a Bronztükörnek harmadik szakaszában, a negyedik-ötödikben pedig a Hatvani család pestszentlőrinci, Gyöngyvirág utcai otthona dereng elő, ahol közvetlenül a Vásárhelyre költözés előtt lakott rövid ideig anya és fia. Az apa nélküli élet rövid domonyi intermezzója következett 1928-ban, ennek oka is felderítetlen. Fényképek árulkodnak a gyermek betegségének kezdeti stádiumáról. Következő év elején a dinasztiaalapító hetedik gyermeke, az akkor nyugállományba vonult árvaszéki elnök, agglegény Vöröss Sándor, a szülők nagybátyja hívására jöttek ketten Hódmezővásárhelyre, annak Lázár utcai házába. A domonyi református elemi népiskolában Fazekas Lenke tanítónő 1929. január 14-ig igazolta, hogy „mint I. oszt. rendes tanuló, a tanítást szorgalmasan látogatta,” szóbeli minősítése dicséretes és kitűnő, 38 „félnapot” igazoltan mulasztott. A bizonyítványt, mint gyám, az édesanya, Vöröss Zsigmondné írta alá. Az első osztályt Hódmezővásárhelyen magántanulóként kitűnővel fejezte be...

132