A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Béres Dezső: Bűnösök és férfiak

ték. Vígh Zsigmond nem várta ki ennek 1891. márciusi lezárását, ami Vöröss Zsigmond hivatalvesztését mondta ki, hanem öngyilkosságot követett el még 1890 májusában. Esztendő múltán belügyminiszteri utasításra a közgyűlés a felelősség sorrendjét és nagyságát megállapította, eszerint Vöröss Zsigmond 311 frt. 80 kr., néhai Vígh Zsigmond 3860 frt 75 kr. sikkasztást követett el, és „egyetemleges kártérítéssel tartoznak a város felé”. Viszonyításképp: a búza ára ekkor 8.10. - 8.45. forint között mozogott, egy férfinapszám 70-90 krajcár, tehát nem érte el az 1 forintot. Újabb két esztendő telt el, mikor szintén belügyminiszteri utasításra, a közgyűlés foganatosította Vöröss Zsigmond állásvesztését, és kimondta, hogy minden más kérdés bírósági hatáskörbe tartozik, a megfelelő iratokat oda átküldte, a jelek szerint eredménytelenül, mert majd tíz év múlva, 1898 vége felé a belügyminiszter ismételt sürgetésére végül a városi közgyűlés rendelte el a fent nevezettek terhén vezetett követelés leírását az összeg behajthatatlansága miatt. Ennek nyomán fogalmazta meg véleményét Csáki szalmája címmel újságja vezércikkében az idősebb Bibó Lajos „a századvég hanyatló erkölcseiről,” ami leginkább korrupcióban, sikkasztásokban, a pénzügyi felügyelet felületességében nyilvánult meg. így került pont ennek az ügynek a végére, ideje is volt, mert ekkorra már a Póka-Gosztonyi eset foglalkoztatta a közvéleményt.15

Vöröss Zsigmond nyolcadik gyermeke az 1873. október 7-én született Vöröss István, költőnk nagyapja, aki 1891-ben érettségizett a helyi gimnáziumban, a következő év szeptemberétől pedig a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem jogi karán 2 szemesztert hallgatott. Tanulmányait félbehagyta, mert mint városi adóhivatali számtiszt, hivatalt vállalt. Ennek betöltése törvénytől szabályozott képesítést követelt, az előírt államszámviteli vizsgán a budapesti egyetemi szakbizottság előtt 1897 júniusában sikeresen megfelelt. Ez időben a hivatalnoki rangsor: díjnok, írnok, segédszámtiszt, számtiszt. Még vizsgája előtt, április 28.-án Polgár községben házasságot kötött a Szigethy Károly gazdálkodó és Bukta Anna gyermekeként 1875. november 20-án Debrecenben született katolikus Szigethy Máriával. A párválasztás hátteréről nincs adatunk. Friss feleségét hazahozta és továbbvitte hivatalát. Két leányuk született, Ilona (1898. február 7.) és Emília (1899. szeptember 11.), a szülői ház ekkor a Galamb utca 12. szám alatt volt. 1894 után a vallásszabadság értelmében a gyermekek vallásáról szóló 1894. XXXII. te. újra szabályozta a születéskori felekezeti hovatartozás kérdését, amely e tekintetben az 1868. Lili. t.-c. helyébe lépett. Ettől kezdve a katolikus egyházi jog szerint magyar katolikus és protestáns fél közt a házasság teljesen formátlanul is megköthető volt, vagyis e szerint a polgári házasság egyházilag is teljesen érvényes. Ha azonban „vegyes” (különböző) vallású felek házasságukat katolikus lelkésszel akarták megl5VV, 1889. nov. 14. 1.; Fegyelmi ügyek = VV, 1891. márc. 19. 2-3.; Öngyilkos tisztviselő = VV, 1890. máj. 8. 2. Vígh Zsigmond; Fegyelmi ügyek = VV, 1891. márc. 19. 2-3.; VV, 1891. máj. 14. 1.; Városi közgyűlés = VV, 1892. jún. 16. 1., 1898. okt. 27. 3.; VV, 1898. nov. 20. 1. Bibó vezércikke; VV, 1900. jan. 14. 3-5. Az ügy lezárása, behajthatatlanság miatt.

128