A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Béres Dezső: Bűnösök és férfiak

áldatni, okvetlenül reverzálist kellett adniuk leendő gyermekeik vallásos nevelése tekintetében, mert különben a katolikus lelkész csak passzív asszisztenciával (puszta jelenlétével) vehetett részt az egyházi házasságkötésnél. A reverzális az 1894. XXXII. te. által megszabott alakban érvényesen megadható volt, az államjog szempontjából Magyarországon 1945 előtt csak a polgári házasságot megelőzően, közjegyző, járásbíró, polgármester vagy főszolgabíró előtt adott reverzálisnak volt hatálya. A gyermekek vallása tekintetében általánosan a „nem nemet követ elv” érvényesült, ennek ellenére, esetünkben, a leányok felekezeti hovatartozása anyakönyvi bejegyzés szerint református, ugyanígy az édesanya is, holott a házassági anyakönyvi kivonaton még római katolikus olvasható. Az említett elvnek, amit csupán az alább vázolt családi tragédia után követhetett az édesanya, vagyis Nanukám, a költő nagyja, a költői magatartás felekezet szerinti megítélésénél lesz jelentősége.16 Sikeres szakvizsgája után, 1897 szeptemberében, Baksa Lajos polgármester (1892-től az) birtoknyilvántartónak az ő jelölését terjesztette fel Kállay Albert főispánhoz, akinek elnöklete alatt a bíráló bizottság, több pályázat elbírálása után, végül Vöröss Istvánt a két házi pénztári könyvelői állás egyikére választotta meg. Birtoknyilvántartói állásra még egy alkalommal, de sikertelenül pályázott.17 A már emlegetett pénzügyi visszásság nem lehetett lokális probléma, mert a köz- igazgatás egyszerűsítésére a belügyminiszter irányelvei alapján ekkoriban készült el egy törvényjavaslat, egyik szakasza a vármegyei, járási, községi, jegyzői és gyámügyi ügyvitel általános egyszerűsítését célozta, az országgyűlés elé 1901 áprilisában lett felteijesztve. Május elején a torony alatt tartottak egy „fegyelmi vizsgálatot”, ezen Vöröss Istvánon kívül Vasváry Zoltán főpénztámok, Simon Jenő ellenőr, Lelik István helyettes ellenőr, Bakacsy Ferenc számtiszt, Horváth László főszámvevő, Arany János (Auspitz Jenő) alszámvevő találtatott vétkesnek. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a talált hibákat „nem valami nagy és főbenjáró mulasztások képezték, hanem az ügykezelés rendszertelenségének következménye, ami közigazgatásunkat általában és minden tekintetben jellemzi.”18 Mindezek ellenére 1901. május 8.-án Vöröss Sándor ügyvédjelölt a városi anyakönyvi hivatalban bejelentette testvére, Vöröss István városi pénztári könyvelő aznap bekövetkezett halálát. Részletek a napi sajtóból derülnek ki: Kmetykó József főjegyző a vizsgálat után kihallgatásra rendelte Vöröss Istvánt, ekkor ő a számvevőség „egyik félreeső helyiségében” (ámyékszék?), délelőtt negyed tízkor gyalogsági tiszti revolverével

16 Vegyes házasságról ld. A Pallas nagy lexikona. 16. köt. Bp., 1897. és http://lexi- kon. katolikus. hu/V/vegyes.

l7Tömeges helyettesítések = HMV, 1897. szept. 30. 3.; A hivatalok kijelölése = VV, 1898. jan. 20. 3.; Tisztújítás - HMV, 1989. jan. 20. 1-3.; A tisztújító közgyűlés = HMV, 1898. jan. 23. 1-3.; Pénztárátadás = HMV, 1898. febr. 2. 3.; Pénztámok: Vasváry Zoltán, ellenőr Simon Jenő. Pályázók a városnál = VV, 1900. ápr. 8. 5. Birtoknyilvántartói állásra mások mellett Vöröss István is benyújtotta pályázatát; Városi közgyűlés = VV, 1900. ápr. 19. 1. A közgyűlés nem neki szavazott bizalmat.

18VV, 1901. márc. 31. 4.; A közigazgatás egyszerűsítéséről; VV, 1901. máj. 5. 3-4. Zavarok az ügykezelésben.

129