A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

EMLÉKEZÉS - ÁBRAHÁM FERENC: A híradó újságíró

fogalmazták meg, az előkészítő tárgyalásokat (1945. július 29.-1945. október 10.) követően. Az öt békeszerződést egyszerre írták alá. Ezek alapelveikben - melyeket a potsdami konferencián fogalmaztak meg - hasonlóak egymáshoz. A magyar békeszerződést az 1947. évi XVIII. törvény hirdette ki 1947. február 10-én.

A békekonferencián részt vevő magyar küldöttség formális vezetője Gyöngyösi János külügyminiszter (FKgP) volt, aki oroszul jól, viszont francia nyelven a visszaemlékező Vásárhelyi Miklós szerint „iszonyatos akcentussal” beszélt. Erős csapat alakult ki körülötte. Minden pártnak volt egy-egy megbízottja a küldöttségben és a minisztériumban. A kommunistákat Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, míg a szociáldemokratákat Faragó László, a Nemzetgyűlés tagja képviselte. A Vásárhelyi Miklós emlékezete szerinti kilenc-tíz újságíró között két hódmezővásárhelyi születésű zsurnaliszta is helyet kapott: Abrahám Ferenc mellett a kisgazdapárti ifj. Rubletzky Géza19, mint a nemzeti hírügynökség egyik vezetője is tudósított a béketárgyalásokról, ahol a vesztes államok - köztük hazánk - delegációi csak akkor lehettek jelen, ha behívták őket. Ez Vásárhelyi szerint csak egyszer-kétszer fordult elő. A szintén résztvevő Boldizsár Iván emlékei szerint is csak akkor vehettek részt a vesztes országok politikus küldöttei, ha ők szerepeltek a napirenden. Az akkreditált újságírók - köztük Abrahám Ferenc - szabadon közlekedhettek az ülésteremben, így többet tudtak meg a tárgyalásokról, mint a politikusok.20

Augusztus 20. körül némi zavar keletkezett a magyar békeküldöttségen belül, emiatt Gerő Ernő lett átmenetileg a küldöttség vezetője. A magyar félen ez sem segített, mert 1947. február 10-én az ország számára ismét kedvezőtlen békeszerződés született meg.

Az MTI vezetése elismerte apám munkáját, így előterjesztésére Tildy Zoltán köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemérem Arany Fokozata kitüntetésben részesítette.21

A távirati iroda sokáig igyekezett távol maradni a napi politikai csatározásoktól, azonban ez az 1948 tavaszán megindult politikai átrendeződéssel már nem volt tovább tartható. Ekkor leváltották a korábbi vezetést, mindenki, aki korábbi szocdem vagy kisgazda kötődésű volt, gyanússá vált, politikailag megbízhatatlannak minősült. Ez a leváltási és vegzálási lavina a külföldi tudósítói hálózatot is elérte. Elsőként a bécsi tudósítót parancsolták haza, de ő ezt megtagadta. Akik hazatértek, azoknak az útlevelét azonnal bevonták. Apám a hazarendelésre válaszolva telefonüzenetben jelentette be, hogy kilép a vállalat kötelékéből.22 Elbocsá19 Rubletzky Gézáról ld.: Az 1947. évi Országgyűlés almanachja 1947-1949. Főszerk. MARELYN KISS József és VIDA István. Bp., 2005. 361-362.

20HEGEDUS B. András-KOZÁK Gyula: „Vásárhelyi elvtárs, maga nem érti, miről van itten szó!” Beszélő, 6. évf. 10. szám (http://beszelo.c3.hu/cikkek/„vasarhelyi-elvtars-maga- nem-erti-mirol-van-itten-szo”), ill. BOLDIZSÁR Iván: Don-Buda-Párizs. Bp., 1982. 312., 317.

21 MTI tört. 108. (227. sz. lábjegyzet)

22 MTI tört. 87.

237