A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen I.

...Pereg a játék... A kis Égető Imre olyan tökéletesen alakítja az elkényeztetett, haszontalan kis úri gyereket, hogy a közönség nem tudja visszatartani tetszését: felcsattan a taps. Figyelem az arcokat: le lehet olvasni róluk, hogy nemcsak értik, hanem át is érzik a kis Nyilas Misi tragédiáját. ...Juhász Imre postásnak két fia is játszott, ő ezt mondta: - Megérte, hogy eljöttünk, pedig vagy öt kilométert gyalogoltunk. - Hát akkor mi mit szóljunk - mondják a Balázs lányok - mi a Pusztából jöttünk. Az se igen van közelebb 8-9 kilométernél, és nem is magunk jöttünk arról. Leszaladt a függöny, kezdődik a bál...[Legközelebb] megpróbálkoznak egy másik Móricz színmű, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül előadásával. Ebben a darabban felnőttek szerepelnek majd.”45

Mártélyi Olvasókör „A spontán szerveződő amatőr színjátszó csoportok egy-két felvonásos népszerű színdarabokat, népszínműveket adtak elő. 1920-as években Dóczi Klára és Antal Zoltán tanítók alakítottak színjátszó csoportot a Mártélyi Olvasókörben, illetve az Ifjúsági Egyletben. A műkedvelő színjátszók társasága népszínművek betanításával és előadásával éveken keresztül szinte lázban tartotta a falu lakosságát. A legtávolabbi tanyákról is bejöttek a bemutatókra. Először a közeli olvasókörökbe vitték el darabjaikat, azután távolabbra is. 1925- ben eljutottak Vásárhelyre, ahol az iparegyletben léptek fel. A díszletek festményeit Antal Zoltán készítette, a rendezés Dóczi Klára tanítónő fáradhatatlan munkáját dicsérte. Egykori tanítványai így vallottak róla: „szíve-lelke volt ő ezeknek az előadásoknak, meg mindennek, amit csinált, százszor is megismételtette velünk a jeleneteket, mutatta, hogyan csináljuk, biztatott, bátorított mosolyogva, és mi sohasem fáradtunk, sohasem untuk meg”. Az 1930-as évektől Kmetykó Károly és Kovács Jenő tanítók folytatták a nemes hagyományt. Vallásos témájú darabokra Hajós Rezső katolikus pap tanította be a gyerekeket.”46

1958-ban épül fel az új kultúrház, amelyben még néhány évig - a volt Mártély-Feketehalmi kör színjátszói - éltették a helyi színjátszást. Persze a kor elvárásainak megfelelő darabokkal léptek fel. A kultúrház avatására mutatták be A falu rossza c. népszínművet, majd Kisfaludy: Csalódások c. színművét adták elő. A kultúrház színpadán vendégszerepeit a Vásárhelyi Népi Együttes Steiner Béla- Lutor Gyula: Vásárhelyi subavásár c. táncjátékával.

Mártély-Feketehalmi Olvasókör. A szomszédos iskola akkori tanítója, Lukácsi Bálint - aki olvasóköri elnök is volt, - rendezésében mutatták be többek között a Sárga csikó, a Megkondult az öregtemplom nagyharangja, az Égy barázda, égy csók... című népszínműveket, a kisebbek adták elő a Földi tündér c. katolikus játékot és más betlehemes vagy pásztorjátékot 1939 és 1947 között. Az iskolai ünnepségeken, az olvasókör estjein is szerepeltek a diákszínjátszók, de bejártak Mártélyra a kisgazdakörbe és a közeli téglási iskolához is. Itt szabadtéri színpadon

45 Csongrád Megyei Hírlap, 1958. január 16. 3.

46 KRUZSLICZ István Gábor: Egyletek, olvasókörök, műkedvelő csoportok = HERCZEG Mihály-KRUZSLICZ István Gábor: Mártély (Száz magyar falu könyvesháza). H. n., 2000. 155.

36