A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen I.
galmazott ifjúsági egyletek sorában. Sok ilyen egyesület később elhalt, de a sóshalmi életképesnek bizonyult, nemcsak ünnepi irodalmi műsorokat rendeztek, hanem színvonalas színjátszó kört és messzi határban híres énekkart is működtettek. 220 kötetes egyleti könyvtárukban sok korábbi és korabeli népszínművet, színdarabot tartalmazó kiadás is helyt kapott, ezeket használták fel a színkör előadásaihoz. Az első világháborúban sok férfi odaveszett (nevüket emléktábla őrzi a később olvasókörré alakult iskolában) ez törést okozott az Egyesület életében. 1920 után Deli Lajos tanyai tanító vette át az iskola és az Ifjúsági Egyesület irányítását. Újjászervezte az Énekkart és a Színjátszó kört is, mely számtalan gyermekdarabot és népszínművet mutatott be negyven éves működése alatt. Maga is írt népszínműveket, ún. tanyai vígjátékot: Egy fertály föld, Ne játssz a csókkal stb., melyeket az iskolában, a körben és a környéken - sőt más vidékeken - is játszottak. Népi érdekesség, hogy az 1920-as években a tanyai tanító átírta és bemutatta a Rómeó és Júliát (amelyből Rómeó és Juliska lett).1949-50-ben szinte minden olvasókört, egyletet államosítanak, a felszámolást végző bizottság így minősíti a felszámolandó könyvtár állományában található színdarabokat, népszínműveket tartalmazó könyveket: „Népellenesnek nem mondhatók, de maradi tartalmuknál fogva ez idő szerint elő nem adhatók.”44 A lefoglalt és cenzúra alá került színmüvek azonban kézzel írt vagy magán példányokban fennmaradtak és az összetartó közösség még évekig játszotta ezeket. Az államosítás után a társulat egy része együtt maradt, az ötvenes évek végéig folytatták a színi előadásokat, beillesztve néhány „előírt” darabot is a műsorukba. Kenyere-parti Olvasókör. 1951-ben - agitációs és propaganda céllal - mutatta be az olvasóköri színtársulat, ismeretlen szerzőtől: Mögdöglött a Csillag c. nép (-i demokratikus) színművet, amelyben elpusztul a szegény paraszt család egyetlen lova, a Csillag, így nincs mivel fölszántani a földosztási földet. A darab végére azonban jóra fordul minden, amikor így szól a fiatal gazda: -Ne sajnálja édösanyám a Csillagot! Látom, gyün a párttitkár elvtárs a gépállomásod, mindjárt szerződést kötünk a szántásra. Aranyadhalmi Olvasókör. Juhász Nagy Vilmos tanította be a kör ifjúságát a színdarabokra. Bemutatták Petőfi Sándor: János vitézét, vagy Tóth Ede: A falu rosszát. A kunyhó előtt című népszínművel második díjat szereztek a Vásárhelyen megrendezett műkedvelő versenyen. Külső-Erzsébeti Olvasókör Rózsa Sándor tanító vezetésével működött az 1930-as és 40-es években az Ifjúsági Kör, amely számtalan népszínművet mutatott be. Heródes király — betlehemi pásztorjáték, János vitéz, valamint iskolai és köri ünnepségek műsorát is az ifjak adták. Az 1848-49-es szabadságharcról csak 1950- ig lehetett itt is megemlékezni. A színpadot a környék gazdái ácsolták, maguk által hozott fabakokra erősítették a palincsdeszkákat. Jelmezeket a tanító és felesége készítette, valamint otthonról hozták a szereplők. A háború végi fahiányban - és 44 HAJDÚ Géza: Vásárhelyi egyletek és könyvtárak. Szeged, 1977. 191. 34
