A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

EMLÉKEZÉS - SZIGETI JÁNOS: Akkó, a keresztesek királyságának fővárosa

söbb, 1291-ben a mamelukok8 vezére, al-Asraf (1290-1294) leromboltatta Akkót. A keresztesek elveszítették utolsó keleti birtokukat is.

Majmonídész

Az Akkóban a XIII. században hispániai mesterek közül a legkiválóbb Mose ben Nahmán (Nahmanidész), aki itt fejezte be a nagy Tóra-kommentárát.5 6

Majmonídész (Córdoba, 1135-Kairó, 1204) 1165-ben érkezett Akkóba. Rövidesen folytatta azonban vándorútját Egyiptomba, ahol a szultán udvari orvosa lett. Majmonídész a szent parancsolatok első sorába helyezte Izrael betelepítését, újjáépítését. Mélyen hitt a messiási idők eljövetelében, de megmaradt a realitások talaján. Erec Jiszrael lelki megújulása és gyarapodása a zsidó nép jövőjének záloga - hirdette.

Kairó óvárosában halt meg. Végrendeletében az állt, hogy a Szentföldön temessék el, ám pontosan nem jelölte meg a helyet. A bölcsek vitatkoztak, hogyan teljesítsék végakaratát. A megfejtést a csodára bízták. Rátették a koporsót a kocsira, eléje fogták a lovakat, és elindították a szent frigyládát, szabadon, irányítás nélkül, útjának. A lovak vitték a koporsót éjjel-nappal szüntelenül, míg Tiberiás elé értek. Útközben rablók támadták meg, akik azt hitték, valami rejtett kincset szállít a titokzatos kocsi. Mikor a fogat a tiberiási domb alá ért, megállt. A lovak kitépték magukat hámjukból, és otthagyták a koporsót. Ezt égi jelnek vélték, hogy ez a hely van kijelölve Majmonídésznek örök nyugvóhelyül. Itt temették el. Egy analóg történet is szárnyra kelt, amelyben a lovak és a fogat helyett egy teve szerepel. A teve is a Tiberiás partján állt meg. 7 8 Majmonídész fia, Avráhám négid (vezető) lett Egyiptomban, utódai zömmel Akkóban éltek.

Assisi Szent Ferenc (1182-1226) az ötödik keresztes hadjárat idején (1217-1221) határozta el újra missziós útját a Szentföldre. 1219 júniusában az anconai kikötőben bontottak vitorlát. Vitry-i Jakab akkoni (akkói) püspök számolt be a ferencesek városba érkezéséről és evangélium hirdetéséről. Itt alapította Assisi Szent F erenc az első szentföldi rendházat, követői ma is „fegyver nélküli keresztes lovagok” módjára számos keresztény szent helyet őriznek.8

Akkó a XIV-XVIII. század időszakában elvesztette korábbi szerepét. A XVIII. század második felétől szinte romjaiból épült újjá. Az albán származású török Ahmed Jazzar (Dzsazzár) pasa 1775-től 1804-ig tartó uralkodása alatt épült a róla elnevezett mecset, az El Jazzar, ahol féltő gonddal őrizték a Próféta szakál5 Egyiptomi elit lovas alakulat. BENKE József: Az arabok története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1987.

6 A zsidó nép világtörténete. Összeáll. BARNAVI, Élie. 1995. 108.

' D. PATAI József: Majmonides és a Szentföld. Múlt és Jövő, 1935. április. 106-108.

8 PUSKÁS László: A hely, ahol állsz, Szent Föld. Budapest, 1987.; GALLI, Mark: Assisi Szent Ferenc és kora. Scolar Kiadó, Budapest, 2003. 123-125.

251