A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

EMLÉKEZÉS - SZIGETI JÁNOS: Akkó, a keresztesek királyságának fővárosa

SZIGETI JÁNOS

AKKÓ, A KERESZTESEK KIRÁLYSÁGÁNAK FŐVÁROSA

A város neve a történelemben

A Bírák könyve és az Apostolok cselekedetei Ptolemaisnak nevezik. Jelentése harcias, elszánt. A bibliai idők óta ismert Földközi-tenger parti kikötőváros azonban Akkó néven híresült el. A keresztesek bevonulásakor Saint-Jean-d’Acre. A keresztesek jobbára francia lovagok voltak, innen a névadás. A középkorban Akka, Akkon, Akre néven is említik.1

A keresztes hadjáratok idején

Már az első keresztes hadjárat idején, 1096 körül, Akkó fontos kikötőváros, környéke termékeny, gyapotot és szőlőt termeltek, cukomádültetvények és olajfaerdők terültek el.2 Élénk tengeri kereskedelmet folytatott Egyiptommal. Amikor a jeru- zsálemi királyság megalakult, hűbérbirtok lett.3 Akkóban kezdettől fogva sok zsidó élt. A kikötőkben hajókat építettek.

1104-ben a keresztesek foglalták el.4 A keresztesek uralma a zsidókra kedvezőtlen volt, de a zsidó orvosokat megtartották. Baldwin, Alsó-Lotharingia hercege csak zsidó orvost fogadott el. 1187-ben Szaladin [Salah-ad-Din (1174-1198)] szultán serege a Tiberias-tó mellett legyőzte a kereszteseket, így Akkó is a mohamedán arabok kezére került.

A harmadik keresztes hadjárat idején (1189-1192) I. Oroszlánszívű Ri- chárd (1189-1199) angol király és II. Fülöp Ágost (1180-1223) francia király seregei visszafoglalták Akkó erődjét és környékét. A kikötőváros a keresztes állam fővárosa lett. Akkó körzetében létrehozott keresztény királyság rövid ideig maradt iont. A keresztesek visszatérésével leáldoztak a királyság napjai. Száz évvel ké1 Bibliai nevek és fogalmak. Primo Kiadó, Budapest, 1988. 14.

2 ZABOROV, M. A.: A keresztes háborúk. Gondolat Kiadó, Budapest, 1958. 1 16-117.;

KOMJÁTHY Aladámé: A Szentföldön jártunk. Budapest, 1985. 31-33.; MAGI,

Giovanna: Izrael. Bonechi, Steimatzky. 1993. 90-95.; MANN, Sylvia, von: Das ist Israel. Illustrierter Reiseführer und Andenken. Palphot, Israel. 139-140.

3 Világtörténet 3. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1963. 325.

4 Szentföld. Park Kiadó, Budapest, 2000. 364-365.

250