A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - ZEMAN FERENC: A szélsőjobboldal és a baloldal Vásárhelyen a két világháború között

vényhatósági bizottsági tag beszélt az alföldi községpolitikáról. A novemberben megrendezni kívánt újabb kongresszust a vásárhelyi rendőrkapitány a statáriumra, az általános gazdasági helyzet romlására, valamint a munkanélküliség és vele járó elégedetlenség növekedésére hivatkozva már nem engedélyezte.23

1932 elején Erdei István távozott a párttitkári pozícióból, helyére Takács Ferenc került, aki ekkoriban már a helyi szervezet meghatározó politikusának számított. Októberben megalakult az MSZDP belvárosi csoportja. November elején a párt a város belterületén 6 népgyűlést is tarthatott, melyeket saját népszerűsítésére használt fel. Gömbös Gyula októberi miniszterelnöki beiktatása után enyhített a gyűléseket korlátozó hatósági intézkedéseken, melyek azonban hamar visszatértek: A télen esedékes törvényhatósági közgyűlés előtti szokásos tanácskozásra összegyűlő szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tagokat és a jelen lévő közvetlen pártvezetőséget példanélküli módon egy, a Munkás Otthonban megjelenő rendőrosztag feloszlatta. A rendőrség betiltotta a decemberi Csongrád és Csanád megye MSZDP szervezeteinek részvételével megrendezni kívánt értekezletet is. E lépések mögött valószínűleg az új főispán, Farkas Béla állt, aki egész hivatali ideje alatt a szociáldemokraták kérlelhetetlen ellenségeként viselkedett. 1933 januárjában már szociáldemokrata küldöttség kérte a gyűlésezési tilalom enyhítését Farkas főispántól. Ezután a belső, vezetői összejöveteleket megtarthatták, de a nyilvános nagyobb rendezvények, sőt az ismeretterjesztő előadások többségét a hatóság a súlyos gazdasági helyzetre hivatkozva továbbra is tiltotta. Erre a sorsra jutott az 1933-ban esedékes Alföldi Kongresszus is. Az MSZDP legközelebb gyűlést júniusban tarthatott a Fekete Sasban, ahol Takács Ferenc bejelentette, hogy nagyszabású pártszervező tevékenységbe fognak. Erdei István a gyűlés-engedély késedelmes kiadása miatt keményen bírálta a hatóságot, ezért a jelen lévő rendőrfogalmazó feloszlatta a rendezvényt. A novemberi, hasonlóra tervezett népgyűlést Vozáb József rendőrtanácsos már nem engedélyezte. Ezután csak fél év múlva, 1934 januárjában sikerült újra összejövetelt tartani. Takács Ferenc februári vezetőségi beszámolója szerint 1933-ban összesen 31 tudományos előadást, ünnepséget és gyűlést tiltott be a hatóság és mindössze 3-at engedélyezett. 1934-ben sem a március 15-ei, sem a május elsejei, sem más szociáldemokrata rendezvényt nem engedélyeztek. Emiatt a nyári rendkívüli közgyűlésen Takács interpellált is a polgármesterhez, ami azonban nem hozott eredményt; a második félévben sem tarthattak gyűléseket. A hatósági szigor csak az 1935-ben enyhült valamelyest.24

23 VRÚ 1931. február 1. 2.; VRÚ 1931. február 4. 1 -2.; VRÚ 1931. november 21.3.

24 VRÚ 1932. január 17. 4.; VRÚ 1932. október 21. 3.; VRÚ 1932. november 6. 5.; VRÚ 1932 november 22. 3.; VRÚ 1932. november 26. 2.; VRÚ 1933. január 21. 3.; VRÚ 1933. január 27. 2.; VRÚ 1933. március 18. 3.; VRÚ 1933. április 29. 2.; VRÚ 1933. június 27. 3.; VRÚ 1933. november 15. 3.; VRÚ 1934. január 30. 3.; VRÚ 1934. február 7. 3.; VRÚ 1934. március 18. 8.; VRÚ 1934. április 28. 4.; VRÚ 1934. június 2. 4.; VRÚ 1934. június 13. 4.; VRÚ 1934. november 11. 7.

204